Kisfiút is kórházba szállítottak a tófalui mérgezés után

2025 első negyedévében Heves vármegyében összesen 96 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat, néggyel több ilyen eset volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az idei évben vármegyénkben tragikus kimenetelű lakástűz eddig nem történt, azonban az esetek során egy ember megsérült, 2024. első negyedévében egy ember életét vesztette, illetve három ember szenvedett sérülést a kigyulladt ingatlanokban – közölte a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 88,5 órára és 179 tűzoltójárműre volt szükség, összesen 1148 négyzetméternyi épített terület égett le. A 96 tűzzel érintett épület közül egyikben sem volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat. Vármegyénkben a legtöbb tűz a kéményekből indult, az összes eset csaknem 21 százaléka ilyen eredetű. A tüzek 18 százaléka a hálószobában, 6 százaléka a pincében, 4 százaléka pedig a konyhában keletkezett. A tüzek jellemzően elektromos problémára, a fűtési rendszer hibájára, nyílt láng használatára, a kémény állapotára, illetve főzésre, dohányzásra, szemétégetésre vezethetők vissza.

Lakástűz: a leghosszabb beavatkozás februárban történt

A leghosszabb tűzoltói beavatkozását igénylő eset február 27-én történt. Délelőtt kigyulladt egy családi ház Füzesabonyban, a Bethlen Gábor utcában, a csaknem száz négyzetméteres épület egyik szobája és tetőtere égett. A mezőkövesdi és füzesabonyi hivatásos, illetve helyi önkéntes tűzoltók csaknem 4 órán át tartó megfeszített munkával oltották el a lángokat. A házban ketten tartózkodtak a tűz keletkezésekor, mindketten sérülések nélkül elhagyták az ingatlant, azonban a ház lakhatatlanná vált.

idejének és okának feltárása érdekében, 7 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja, továbbá 4 épületnél gázpalackok is nehezítették az oltási munkálatokat.

A lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.

Az első negyedévben öt alkalommal riasztották vármegyénk tűzoltóit szén-monoxid miatt, az esetek során ketten szenvedtek valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, azonban halálos kimenetelű eset nem történt. Az egyik ilyen eset az volt, amikor Tófaluban történt mérgezés, ekkor egy 10 év körüli kisfiút kellett kórházba szállítani. A gyerek zuhanyozni ment, azonban a vízmelegítőből szivárgott a mérgező gáz, a fiú rosszul lett majd végül elájult. Az édesanyja jókor volt jó helyen, mert éppen el tudta kapni gyermekét. A fiú édesanyja beszámolt a megrázó eseményről, azonnal kinyitottak minden ablakot, mert érezte mi lehet a baj forrása. Nyolcan tartózkodtak a házban, amikor szivárgott a gyilkos gáz, óriási volt a koncentráció a levegőben, akár tragédia is történhetett volna. A nyitott ablakoknak hála másnak nem esett baja, szerencse hogy nem alvás közben érte őket a baj. A helyszíni beavatkozásokat és oxigénterápiát követően a gyermeket kórházba szállították szén-monoxid-mérgezés enyhébb tüneteivel.

Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.