Csonttöréssel zárult a mátrai motoros baleset

Három éve április 30-án Parádsasvár felől a galyatetői elágazó irányába közlekedett egy szlovák motoros. A 24-es főút kanyargós, emelkedő szakaszán a záróvonal ellenére egy jobb kanyarban figyelmetlenül kezdett előzni egy személyautót. Áttért a menetiránya szerinti bal oldali sávba, ahol nekiütközött egy szembe jövő másik motorkerékpárnak. Az utóbbi jármű vezetője, egy magyar férfi ujjcsonttörést szenvedett, őt a motoros balesetet követő egy év alatt többször is műteni kellett. 

A jóvátétel a közvetítés fontos feltétele 

A Be. a 412–415. szakaszaiban szabályozza a közvetítői eljárást. Úgy rendelkezik, a procedúra a gyanúsított és a sértett megegyezését hivatott elősegíteni arról, hogy előbbi jóváteszi a bűncselekmény következményeit, s a továbbiakban jogkövető magatartást tanúsít. A törvény megszabja azt is, hogy a vádhatóság mikor függesztheti fel a büntetőeljárást közvetítés céljából. Akkor, ha azt a gyanúsított és a sértett egyaránt indítványozza, illetve ahhoz hozzájárul. Ha a terhelt a vádemelésig beismeri a deliktum elkövetését, s a személye és a jogellenes tett jellege alapján a következmények jóvátétele várható. S persze, mellőzhető a büntetőjogi procedúra lefolytatása, nem ellentétes a büntetéskiszabás elveivel. A felfüggesztő határozat meghozatalának az sem akadálya, ha a tettes a bűnténnyel okozott kár, vagyoni hátrány egy részét vagy annak egészét megtérítette, s ezt a sértett elfogadta. 

A motoros baleset során vállalta a felelősségét az elkövető

A rendőrség egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt nyomozott. Utána az Egri Járási Ügyészség közvetítői eljárásra utalta az esetet, mivel az ütközés előidézője elismerte a felelősségét a történtekért, és vállalta a következmények jóvátételét. Az ügyészség megállapította: bár a vádemelés felté­telei fennállnak, az eset összes körülményét mérlegelve a kormányhivatalnál lefolytatandó közvetítői eljárás nem ellentétes a büntetéskiszabás elveivel, attól a sértett számára elfogadható eredmény várható. Ráadásul elősegíti a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását is. Az eredményes közvetítői eljárás után – tevékeny megbánás jogcímén – a vádhatóság megszüntetheti a felfüggesztett büntetőeljárást. A Be. úgy rendelkezik, hogy ha a terhelt és a sértett megegyeztek, s az ügyészség a megállapodás beérkezését követő öt munkanapon belül azt nem helyezi hatályon kívül, akkor úgy értelmezendő, hogy azt törvényességi szempontból nem kifogásolta. A vádhatóság a felfüggesztés idejét 18 hónappal meghosszabbíthatja. Ha a gyanúsított nem tesz eleget az egyezségben vállalt kötelezettségének, akkor az ügyészség elrendeli a büntetőeljárás folytatását. 

A heves vita arccsonttöréssel zárult

Egy ütést követő arccsonttörés volt a kiindulópontja 2021. június 23-a éjjelén annak a procedúrának, amelyet mediációnak, büntetőjogi ügyben alkalmazott közvetítői eljárásnak neveznek. Füzesabonyban, a Tárkányi úton összeszólalkozott két férfi. A perlekedés hevében az egyikük olyan erővel arcul csapta a másikat, hogy az utóbbi arccsontja eltört. Ám a nyomozás után az ügyészség nem emelt vádat az elkövető ellen, hanem hat hónapra felfüggesztette a büntetőeljárást, s közvetítői procedúrára utalta az ügyet. 

Megegyeztek a felek közvetítő segítségével 

A következő év januárjában a kormányhivatal pártfogói szolgálata értesítette a Füzesabonyi Járási Ügyészséget, hogy a közvetítői megbeszélés során a felek megállapodtak, és azt a közvetítő előtt aláírták. A gyanúsított elismerte a bűntény elkövetését, bocsánatot kért, s jóvátételként 90 ezer forintot fizetett neki. Ezután a súlyos testi sértés bűntette miatt a tettes ellen indult nyomozást megszüntették. A közvetítői eljárás valójában a felelősségre vonás elkerülésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének egy módja. A bűntény gyanúsítottja azért mentesül tettének büntetőjogi következményei alól, mert az általa megtámadottnak okozott sérelmet a sértett által is elfogadott módon jóváteszi, így egy megállapodás jön létre. Ekképpen fogalmazza meg e jogintézmény lényegét a Janklovics & Partners ügyvédi iroda a honlapján. Hozzáteszik: a felek közötti megegyezés nem az ügyészség vagy a bíróság előtt jön létre, hanem ezektől független közvetítő előtt. Ha sikerül, sokkal kevésbé időigényes és anyagilag is kedvezőbb az eljárás, mintha a jogerős ítéletig vezető utat választanák az érintettek a büntetőeljárásban. 

Feltételes felfüggesztés a garázda lányoknak 

A 2017-ben megalkotott Be. a korábbi büntetőeljárási kódexben szereplő vádemelés elhalasztása nevű jogintézményt felváltotta a feltételes ügyészi felfüggesztés. Mindkettő esetében a lényeg, hogy a bűnösség kimondása nélkül, a vádemeléssel fenyegetettséggel igyekszik a hatóság elérni a büntetés célját. A ma hatályos Be. a 416. paragrafusában szabályozza ezt a kérdéskört. A vádhatóság felfüggesztheti a procedúrát, ha annak megszüntetése várható, mert a gyanúsított az elvárt módon viselkedik a jövőben. Feltételeket is szab a jogforrás. Ezt alkalmazhatja az ügyészség, ha a Büntető törvénykönyv három-, illetve különös méltánylást érdemlő esetben ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli az adott bűntényre. Akkor is, ha a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható. Ilyenkor a deliktum jellegét, az elkövetés módját, a terhelt személyét mérlegeli a vádhatóság. Nem rendelhető el a feltételes ügyészi felfüggesztés, ha a gyanúsított többszörös visszaeső, bűnszervezet tagja, a tettével valaki halálát idézte elő, s más szándékos deliktum büntetésének próbaideje alatt valósította meg az újabb bűntényt. 

Csoportos garázdaság miatt indult eljárás

S íme egy példa: utcai csetepaté ügyében járt el a Hevesi Járási Ügyészség 2022-ben. Egy este Heves városában a terheltek a közterületen társalogtak, amikor észrevették az otthonába igyekvő haragosukat. A gyanútlan nő a kereszteződéshez ért, ekkor a legifjabb lány rátámadt, nekilökte a kerítésnek, ököllel az arcába vágott. Utána a testvéreivel hárman a hajánál fogva rángatták az áldozatot. Három év börtönnel is büntethető csoportos garázdaság miatt indult ellenük eljárás. Ám a vádhatóság nem tartotta szükségesnek ilyen szankció kiszabását, mivel a támadók a tettüket megbánták, s úgy ítélte meg, a feltételes ügyészi felfüggesztéstől magatartásuk kedvező változása várható a jövőben. Pártfogó felügyeletet is elrendelt az ügyben. 

Az ügyészség magatartási szabályként előírhatja, hogy a gyanúsított a bűnténnyel okozott kárt térítse meg, másképp gondoskodjon jóvátételről, esetleg a köz számára munkát végezzen, pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt, ha ahhoz a terhelt előzetesen hozzájárul. Ha a gyanúsított súlyosan megszegi a pártfogó felügyelet előírásait vagy a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatban közölt magatartási szabályokat, akkor az ügyészség a büntetőeljárás folytatása mellett dönthet.