2025.04.25. 06:52
Robbant a botrány az egri iskolában, belebukott a teljes vezetőség
A tánciskolában elmaradtak az órák, de megérkeztek a vádiratok. A fiktív tanulók után felvett állami támogatások miatt húsz ember ellen emeltek vádat. A tánciskolai ügy, egy mászókán történt tragédia, illetve egy molesztálási ügy kapcsán bemutatjuk, hogyan működik a vádemelés a magyar büntetőeljárásban.
„Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.” A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) rendelkezik így az ártatlanság vélelméről. A kódex főbb elemeit mutatjuk be példák segítségével. A büntetőjogi procedúra újabb meghatározó szakasza, a vádemelés következik a sorban. A bűncselekmények nyomozását követően a büntetőjogi procedúra főbb elemeinek ismertetésében elérkeztünk a vádemelés előírásaihoz. Többek között egy tánciskola példáján keresztül mutatjuk be a vádemelés menetét.
Forrás: Huszár Márk/Heol.hu
A férfi molesztálta a nevelt lányait
A vádiratban a jogforrás előírása alapján mindenképpen szerepelnie kell azoknak az adatoknak, amelyek segítségével a vádlott azonosítható. Pontos leírását kell adni annak, hogy milyen cselekmény miatt emelnek vádat, s a Büntető törvénykönyv szerinti minősítését is közölni kell. Lényeges része a váddokumentumnak, hogy az ügyészség milyen büntetés vagy intézkedés kiszabását indítványozza a bíróságnak. Mindez elengedhetetlen követelmény, a bíróság ugyanis csakis a vádban foglaltak alapján járhat el.
Ha a vádirat nem tartalmazza az említett elemek valamelyikét, akkor adott esetben az ítélkező szerv az eljárást meg is szüntetheti.
Két esztendeje februárban készült el a vádirat abban az ügyben, amelyben a Heves Vármegyei Főügyészség háromrendbeli, 12. életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális erőszak és szexuális kényszerítés bűntettével vádolt meg egy dél-hevesi faluban élő férfit. Az illető húszéves volt, amikor 2018-ban élettársa lett egy háromgyermekes nőnek. Mindhárom gyermek kiskorú lány volt, köztük egy hétéves ikerpár, és a tízesztendős legnagyobb.
A vád szerint 2020 tavaszától a nevelőapa a ház konyhájában, majd a padláson molesztálta a legidősebb lányt, akit egyre gyakrabban fajtalan magatartásra vett rá, s a telefonján pornófilmeket próbált megnézetni vele. Később az ikreket is bevonta ezekbe a perverz tetteibe, és egyben megtiltotta mindhármójuknak, hogy beszéljenek a történtekről. A terhelt tagadta az eljárás alatt a bűncselekmények elkövetését. A főügyészség arra tett mértékes indítványt, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismeri a bűnösségét, úgy a bíróság vele szemben 11 év fegyházbüntetést szabjon ki, végleges hatállyal tiltsa el minden gyermekekkel kapcsolatos tevékenységtől és foglakozástól, s kötelezze őt közel 750 ezer bűnügyi költség megfizetésére.
Tragédia a mászókán gondatlanság miatt
Lényeges ismerni néhány, a vádemelés során használt szakmai kifejezést. Ilyen a vádelv, ami azt jelenti, hogy a bíróság csak a megvádolt személyek felelősségéről dönthet, s csak a vádban felsorakoztatott tényeket ítélheti meg. Más bűnösségét az adott ügyben nem mondhatja ki. Ugyanakkor döntést kell hoznia valamennyi megvádolt személy és minden vádbeli cselekmény esetében. A vádhoz kötöttség viszont nem érvényes a tett vádtól eltérő jogi minősítésére, azt a bíró megváltoztathatja.
A törvény alapján a vádhatóságnak azt is biztosítania kell a vádemeléskor, hogy a bíróság megkapja a nyomozás ügyiratait és a bizonyítási eszközöket.
Olykor bizony ez időbe telik. Példa rá a csányi óvodában bekövetkezett tragédia procedúrája. Még 2019. szeptember 26-án három óvodás egyszerre mászott fel a mászókára, amely 80 kilós tömegével rájuk zuhant. Ketten könnyebben megsérültek, de sajnos egy kislány fejét eltalálta a keresztgerenda, s ő életét vesztette. Négy év után, 2023-ban emelt vádat az ügyben a Hatvani Járási Ügyészség a község volt polgármestere és a gyermekintézmény volt vezetője ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség címén. A terheltek tagadták a felelősségüket. Mértékes indítványt terjesztettek elő, ami szerint beismerésük esetén a bíróság mindkettőjüket másfél év, két és fél esztendei próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetéssel sújtsa, kétmillió, illetve egymillió 250 ezer forint pénzbüntetést szabjon ki, s az óvónőt két évre tiltsa el a foglalkozásától.
Szövevényes bűnügy egy tánciskola körül – vádemelés húsz ember ellen
A bonyolultabb bűnügyekben a vádhatóság dolga sem egyszerű. Húsz vádlottja volt például az Agria Tánciskola bűnperének. Heves vármegyében 43 közoktatási intézménnyel kötött bérleti szerződést telephelyek létesítésére. Az azt fenntartó alapítvány normatív állami hozzájárulásból is jutott bevételhez, de annak jelentős részét jogosulatlanul vették fel a terheltek, mivel az állami segítséget nagyrészt fiktív tánciskolai tanulói létszám alapján igényelték 2005 és 2008 között. A haladási, osztályozási, mulasztási naplókat nem vezették folyamatosan, csak kampányszerűen, kitalált osztályzatokkal, félévi érdemjegyekkel, valótlan tartalmú jelenléti ívekkel.
Megesett, hogy olyanok adatait is bevezették, akik nem is jelentkeztek hozzájuk.
Sokszor a diákjaiknak nem biztosították a törvényben előírt heti négy foglalkozást. Az ügyészség folytatólagosan, különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolta az I–V. rendű terhelteket részben társtettesként, részben bűnsegédként vagy felbujtóként, valamint közokirathamisítás bűntettével is. A VI–XX. rendűek ellen közokirat-hamisítás bűntette volt a vád. Az elsőrendű terhelt jogerősen négy és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott, az iskola többi vezetőjét felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, tizenöten megrovásban részesültek.
Jól érzékelteti a vádirat elkészítésének nehézségeit a 2010- es vörösiszap-katasztrófa. A Magyar Alumínium Zrt. Ajka melletti tározójából október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el. Tíz ember meghalt, kétszáznál többen megsebesültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A nyomozati iratok terjedelme csaknem elérte az 53 ezer, a mellékleteké pedig a 14 ezer, a bűnjeliratoké majdnem az 50 ezer, a szakértői véleményeké és kiegészítéseké az 1165 oldalt. A vádirat 91 oldalt, a nyomozás során felmerült bűnügyi költség több mint 40,35 millió forintot tett ki.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tankönyve egyszerűen fogalmaz a vádemelésről: a nyomozás eredményeként a hatóság vagy megszünteti az eljárást vagy vádat emel. A szakemberek szerint az ügyészi tevékenység egyik legősibb, klasszikus funkciója ez, amelynek célja a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása, az ehhez szükséges bizonyítási indítványok megjelölése. Ez a folyamat megvalósulhat bíróság elé állítás esetén is, ami az eljárás lerövidítésére irányul. A hatályos Büntetőeljárásról szóló törvény a LXVIII. fejezetében szabályozza az igazságszolgáltatás ügyészi szakaszát. A 421. paragrafus úgy rendelkezik, hogy az ügyészség a vádirat bírósághoz történő benyújtásával emel vádat valamely bűnügyben. A vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.
