2025.05.23. 06:52
Eltűntek 200 millióval és nyaralni mentek – nemzetközi körözést adtak ki egri csalók ellen
Több mint 450 embert károsítottak meg, több mint 200 millió forintot nyúltak le, mégis két évtizeddel később született meg az ítélet – ilyen volt a Lánchíd 2000 Kft. esete, amely nemcsak Egerben, de országosan is komoly visszhangot keltett.
Nem mindig magától értetődő a tárgyalás előkészítésének a jogforrásban rögzített menete. Megesik ugyanis, hogy különféle okokból a bíróság sokáig nem tud határnapot kitűzni a tárgyalásra. Példa erre a Lánchíd 2000 néven elhíresült bűnügy, amelyben Heves vármegye is jócskán érintett volt. Az 1995 tavaszán kezdődött bűncselekményről tizenhét esztendővel később, 2012 szeptemberében hozott jogerős döntést a másodfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék. A vád szerint a Lánchíd 2000 Befektetési Kft. Egerben, illetve Budapesten Botticelli-II. fix hozamú haszonjegyeket és Diszkont Kincstárjegyeket adott el igen magas hozam ígéretével. A befektetőket harmincszázalékos kamat lehetőségével kecsegtették. Sokan rá is haraptak a lehetőségre. Ám két hónap után bezárták az irodáikat, és eltűntek a vádlottak, akik egyébként külföldre utaztak üdülni a kicsalt pénzből. Mindezekkel négyszázötvennél több embert károsítottak meg összesen több mint 200 millió forinttal. Jó néhányan a megtakarított százezreiket fizették be a haszon reményében. A cégnek viszont valójában nem is volt joga pénzintézeti tevékenységet folytatni.
Forrás: Heves Megyei Hírlap archív
Nemzetközi körözést adtak ki a befektetési csalók ellen
A csalókat nemzetközi körözéssel keresték a világon, majd miután előkerültek, a terheltek és védőik különféle trükkökkel húzták az eljárást, mire beidézhették őket az elsőfokú tárgyalásra. Végül azonban csupán az orosz Szenderovics Vladimir Iszakovicsot ítélték két és fél év letöltendő börtönbüntetésre, plusz 625 ezer forint pénzbüntetésre, a többi hat magyar vádlott szankciója felfüggesztett szabadságvesztés- és pénzbüntetés lett. Az idő múlása és a büntetlen előéletük okán több terhelt pedig előzetes mentesítésben részesült.
„Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.” A Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik így az ártatlanság vélelméről. A kódex főbb elemeit mutatjuk be példák segítségével. A bírósági tárgyalás a büntetőjogi procedúra csúcspontja, amelynek a végén döntés születik a bűnügyben.
Elszökött a tanú
A tárgyalás megnyitása során az egyesbíró vagy a tanács elnöke számba veszi, hogy megjelentek-e az beidézett és értesített személyek, s ha hiányzók vannak, akkor intézkedik az elővezetésük iránt. Ezután felhívja a tanúkat – a sértett kivételével – a tárgyalóterem elhagyására, és figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire. Előfordul, hogy ezek a természetesnek tűnő lépések sem elégségesek.
Így történt például 2018-ban, amikor súlyos kábítószeres büntetőperekben egy ideig nem tudott előrehaladni az Egri Törvényszék. Vagy egy-egy vádlott nem jött el a szabályszerű idézés ellenére, vagy egy terhelt elillant a bíróságról még a kihallgatása előtt. Máskor az elővezetett tanú, a letartóztatott elsőrendű vádlott felesége 10-15 perccel azelőtt, hogy a tanácsvezető bíró beszólította volna őt a tárgyalóterembe, az iratait hátrahagyva nemes egyszerűséggel elhagyta a törvényház épületét… További részletek sorolása helyett utalunk a Be. 515. szakaszának egyik rendelkezésére, amely szerint ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, akkor a bíróság ezt a fontos eljárási cselekményt elhalasztja.
A bíróság, miután berekesztette az előkészítő ülést az adott büntetőügyben, megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, majd pedig határnapot tűz ki a tárgyalás megtartására. Erre egy hónapja van a Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 509. paragrafusa alapján. Idézéseket, értesítéseket küld a feleknek, a tanúknak, a szakértőknek, valamint az egyéb érdekelteknek. A vádlottnak és a védőnek az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Több vagy folytatólagos határnapot is megjelölhet a bíróság, ha a bizonyítási eljárás nagy terjedelme ezt megkívánja.
Tagadta a bűnösségét a cég volt ügyvezetője
Ha a bíró megállapítja, hogy már semmi sem akadályozza a tárgyalás megtartását, s a tanúk, a szakértők távoztak a tárgyalóteremből, akkor a felhívására elsőként az ügyész ismerteti a vád lényeges részeit. A felek és képviselőik bizonyítási indítványainak elfogadását, illetve elutasítását követően a bizonyítási eljárás mindig a vádlott kihallgatásával kezdődik a Büntetőeljárásról szóló törvény alapján. A személyi adatok egyeztetése után ilyenkor rendszerint elhangzik a bíró kérdése: megértette-e a vádat a vádlott, és bűnösnek érzi-e magát. A válasz igenlő, nemleges lehet, esetleg az, hogy részben tartja magát a terhelt bűnösnek.
Nem ismerte el a terhére rótt cselekmények elkövetését a 2019. január 19-én az Egri Járásbíróságon tartott tárgyaláson K. Z. P., az Egri Futball Club Kft. volt ügyvezetője, aki ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Ekkor már legalább fél évtizede húzódott az ügyben a büntetőjogi procedúra. Egyebek között azzal vádolták, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség által taotámogatásként az Egri FC Kft. számlájára a világítás létesítésére átutalt 49,5 millió forintból csak tízmilliót fordított erre a célra, a többi pénzből pedig korábbi tartozásokat egyenlített ki, egy részét pedig felélte. Mindemellett azt is terhére rótták, hogy nem valós gazdasági tevékenységről szóló számlákat fogadott be a cég könyvelésébe, amelyek ellenértékét, 39,4 millió forintot a pénztárból felvette és ismeretlen célra fordította, az adóhatóságot megtévesztve majdnem 7,9 milliós vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Ezeken túl könyvelési manipulációival együttesen csaknem 105 millió forintot költött el ismeretlen célra.
A bíróság tanúkat hallgatott meg, majd a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében elnapolta.
A törvény értelmében a vádlott tanácskozhat a védőjével a tárgyalás alatt is, feltéve, hogy ezzel nem zavarja meg annak rendjét. Ám a kihallgatása közben ezzel a jogával csak a bíró engedélyével élhet. Arra is joga van továbbá a terheltnek, hogy az ügyész által ismertetett vádra reflektáló, a védekezését is tartalmazó vallomását összefüggően adja elő. Később pedig a kihallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdéseket intézhet, s indítványokat és észrevételeket is tehet. A tárgyaláson mindezek után a bíróság tagjai, valamint a vád képviselője, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és a szakértő tehetnek fel kérdéseket az eljárás alá vont személynek. Mégpedig pontosan ebben a sorrendben tehetik ezt.
Az ügyész indítványozta a vádlott felmentését
Meglepő fordulatot hozott az 1984 októberében az Egri Városi Bíróság Mezőgépnél tartott kihelyezett tárgyalása. A megyei főügyészség Cs. Gy. hivatásos buszvezetőt halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta, mert a 10-es helyi járatú autóbusszal a cég melletti megállóban tolatás közben halálra gázolt egy autószerelőt. Nem érezte magát a vádlott bűnösnek, mondván, hogy amikor 4-6 kilométer/órával haladt a járművével hátrafelé, a visszapillantó tükörből látta a gyalogos férfit, aki a járdán ment, a busz mellett! Az ügyész így nyilatkozott: – A vádlott következetes vallomását, s a jogszabályokat figyelembe véve arról győződtem meg, Cs. Gy. mindazt megtette, ami tőle elvárható volt! A KRESZ úgy írja elő, irányítót akkor kell igénybe venni, ha a tolatás az úttesten személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet. Erről szó sem lehetett! Ezért indítványozom, hogy a bíróság a vádlottat mentse fel! A terhelt védője ehhez csatlakozott, a bíróság pedig felmentette a buszsofőrt.
