2025.05.17. 06:55
Hogy képes valaki ilyenre? Saját kisunokáit zaklatta a nagypapa Hevesben
A bírósági tárgyalás a büntetőjogi procedúra csúcspontja, amelynek a végén döntés születik a bűnügyben. Az Egri Törvényszéksúlyos börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, aki szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntettét követte el.
Nyilvánvaló erkölcsi okból, s a kiskorú sértettek védelme érdekében zárt tárgyalás után mondta ki bűnösnek folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntettében az Egri Törvényszék N. L. vádlottat 2019 áprilisában. A férfi az indokolás szerint a tíz- és tizenhárom esztendős kislány unokáit molesztálta, zaklatta. A törvényszék tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta őt, s mellékbüntetésül ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A Debreceni Ítélőtábla másodfokon 2019 szeptemberében az ítéletet helybenhagyta.
Forrás: MW
Következhet a bírósági tárgyalás, ha az előkészítő ülésen a vádlott tagadja a bűnösségét, és nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, illetve a beismerő és lemondó nyilatkozatát az ítélkező szerv nem fogadja el. Ennek az eljárási eseménynek a kiemelkedő fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nélkülözhetetlen már az elindításának a szabályozása is. Ezeket az előírásokat a Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) LXX-LXXII. fejezetei, a 427–442. szakaszai tartalmazzák.
Zárt tárgyalás a zaklató ügyében
Alapszabály, hogy a bíróság tárgyalása nyilvános. Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke viszont biztonsági okból, az esemény méltóságának megőrzése érdekében vagy hely szűkében meghatározhatja, mennyien lehetnek a hallgatóság soraiban. Aki nem érte el a 14. életévét, az nem vehet részt a tárgyaláson, míg a 18 éven aluli személyt a bíróság kizárhatja a közönség soraiból.
Zárt tárgyalást rendelhet el a bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a vagyoni és az egyéb érdekelt indítványára. Történhet ez erkölcsi okból, különleges bánásmódot igénylő személy, minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében.
Az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek viszont ekkor is a tárgyalóteremben lehetnek. A bíró figyelmezteti a jelenlévőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, s inti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A nyilvánosság elve azt is jelenti, hogy ha a zárt tárgyalás már nem indokolt, akkor e fórumot nyilvánosan kell folytatni. A nyilvánosság előtt hirdeti ki a bíróság a határozatát – indokolásbeli korlátozással – akkor is, ha a procedúra többi részét zártan végezték.
Mikor kötelező, és mikor nem a jelenlét
Meghatározza a jogforrás, hogy kik lehetnek jelen a bíróság eme procedúrájában. Mindenekelőtt az egyesbíró vagy az eljáró tanács tagjai, s a jegyzőkönyv vezetője. E fórum a terhelt, az ügyész és – ha az eljárásban védő részvétele kötelező – az ügyvéd nélkül sem tartható meg. Utóbbi köteles részt venni, ha első fokon a törvényszék jár el, s ha a vádlott lemond a tárgyaláson való részvétel jogáról. Ha külföldi állampolgár a terhelt, ott lehet az államának a konzuli tisztviselője.
A vádlottnak mindenképpen jelen kell lennie, ha erről a jogáról nem mondott le, illetve a bíróság erre kötelezi.
Ezt a bíróság akkor teszi a vádlott lemondó nyilatkozata ellenére, amikor a bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében a terhelt jelenléte szükséges. Távol maradhat a vádlott a tárgyalástól, ha kényszergyógykezelése rendelhető el, s a jogainak gyakorlására képtelen. A szabadlábon védekező vádlott távolléte sem akadálya a tárgyalás megtartásának, de ekkor a bizonyítási eljárás az ügyben nem fejezhető be. A Be. azt is rögzíti, hogy a védővel rendelkező vádlott a vádemelés után bármikor lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Ugyanakkor az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy mégis ott kíván lenni a tárgyaláson, mert figyelemmel akarja kísérni a bizonyítási szakaszt, esetleg abban tevőlegesen közreműködne.
Elfogatóparancs a Mexikóban bujkálónak
E sorok írója számos alkalommal tapasztalta, hogy a bíróság eljárását jócskán nehezíti, ha pont a vádlott hiányzik a tárgyalásról, holott kötelező lenne a részvétele. A Be. szigorú szabályokat ír elő. Intézkedési joga van a bíróságnak, ha a terhelt a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg. Hogy ott legyen a tárgyalóteremben, elrendelheti az illető elővezetését a következő tárgyalási határnapra. Ha ez sem jár sikerrel, akkor elfogatóparancsot bocsáthat ki ellene.
Emlékezetes eset, hogy a hajdani egri borász D. P.-t borhamisítás miatt csalás címén az Egri Városi Bíróság 2013-ban öt év börtönbüntetéssel sújtotta
Ám ő külföldre szökött, és Mexikóban bujkált. Nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben vele szemben. Tízéves szökése alatt felbujtóként kezelték ingatlanügyletekkel összefüggő bűntényben is. A Be. alapján a tárgyaláson kötelező részt vennie az ügyésznek, illetve a védőnek is, ha az utóbbi az egész büntetőeljárásban köteles jelen lenni.
Rendre utasítás, rendbírság, kivezettetés
A bíró számára megfelelő eszközöket is biztosít a Be. azért, hogy megőrizhesse a tárgyalás méltóságát és rendjét. Akik azt zavarják, azokat a bíró rendreutasítja, rendbírsággal sújtja.
Ha a rendzavarás súlyossá válik vagy ismétlődik, a rendzavarót kiutasíthatja, kivezettetheti a tárgyalásról, a hallgatóságot kizárhatja.
Döntés kihirdetésekor előfordulhat, hogy a bíró arra inti a tárgyalóteremben lévőket, csendben, véleménynyilvánítás nélkül hallgassák végig a verdiktet. Ezért úgy határozott egy ötvádlottas ügyben, hogy terheltenként két személy, összesen nyolc ember mehet be a terembe. Azért nem tíz, mert az ötből egy vádlott szökésben volt.
Történt ez egy olyan ügyben, amelyben az elsőfokú bíróság az öt személyt 2015 májusában életveszélyt okozó testi sértés, továbbá társtettesként, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntette miatt marasztalta el és szabta ki rájuk a halmazati büntetést: az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat három év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Öt év lett a szankció a harmadrendű terhelt esetében, míg az ötödrendűvel szemben három év javítóintézeti nevelést rendelt el a büntetőtanács. A másodrendű elkövető – akinek kétrendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt is felelnie kellett – kilencesztendei börtönbüntetést kapott. Az ő rokkant édesapja elsírta magát, más elítéltek hozzátartozói pedig a folyosón jajveszékeltek.
Az ítéleti tényállás szerint az elsőrendű terhelt, a fiatalkorú A. K. 2013. november 22-én a hatvani vasútállomás környékén összeverekedett a szintén fiatalkorú sértettel, mert az elszerette tőle a barátnőjét.
Eltört az orrcsontja és az arccsontja, s eltűnt az aranylánca. November 25-én az öt vádlott a Hatvanban a buszról a kastélynál leszálló, az iskolába igyekvő sértett fiatalembert megtámadta, majd az egyik telefonos üzletbe menekülő áldozatot ott is ütötték-verték.
Ha zavarják a rendet
Ritkán fordul elő, de a jogalkotók azt is számításba vették, mit tehet a bíróság, ha a vád képviselője vagy az ügyvéd zavarja meg a tárgyalás rendjét. A rendelkezés alapján, ha ügyész cselekszik így, a bíró rendreutasítja őt, megszakítja a tárgyalást, s az ügyészség vezetőjéhez fordul, hogy jelöljön ki mást e feladatra. Ha ez rögtön nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni. A védő rendzavarásakor rendreutasítás, ismétlődés esetén rendbírság alkalmazandó, de a tárgyalásról nem utasítható ki és nem vezettethető ki. További rendzavarás miatt a tárgyalás megszakítható, s a vádlott más védőt hatalmazhat meg, vagy más ügyvéd rendelhető ki. Ha ez nem megoldható nyomban, elnapolják a tárgyalást.
