Oktatta a diákokat, mozgatta Mikófalvát

Augusztus 20-án Mikófalva díszpolgára lett Kovács Endréné. Az elismerést tavaly alapította az önkormányzat. Kovács Endréné 1954. január­ 26-án született Mikófalván, az általános iskolát is ott végezte. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, majd szülőfalujában tanította a gyerekeket, az ezredforduló után vezette is az intézményt. Emellett aktívan közreműködött a falu közművelődésében.

– Ezt nem is tekintettem munkának sosem, azt csináltam, amit szerettem. Az iskolai feladatok mellett vittem a „kultúrost”, próbáltam minél több programot szervezni, örültem, ha sok embert elvihettem színházba, kirándulni. Igyekeztem minden korosztályt összefogni, ifjúsági klubot szerveztem, javaslatot tettem az idősek napja újraszervezésére, neves fellépőkkel. A falunap és a búcsú augusztus 20-án volt, most külön napokon tartják, de nagyobb volumenű is. Próbáltam mozgatni a falut, minél több embert megszólítani – mondta Kovács Endréné.

Felidézte, amikor színházlátogatást szervezett Egerbe, sokszor körbebiciklizte a falut, hogy megkérdezze, jönnek-e az előadásra. Azt mondja, a falusiak elvárják, hogy megszólítsák őket, de nagyon hálásak is érte. 1996-ban az erdélyi Mikóújfaluval sikerült felvenni a kapcsolatot, akkor alakult ki a testvértelepülési viszony.

– Ez ment harminc évig. Jó hátterem volt, a család támogatott. Amikor egyedül maradtam, már nem lehetett tovább csinálni, az egészségem is romlott, de mindennap munkával telik a nyugdíjban is. A faluvégi bábokat szoktam még elkészíteni különböző alkalmakra. Nem egyedül csinálom, van segítség, több embernek öröm a kis életkép – mesélt a mindennapokról Kovács Endréné.

Nagyon szerette az iskolát is. Itt született, itt tanult, ide jött vissza tanítani. Mint mondta, sosem volt olyan, hogy végre, kicsengettek, megy haza. Ott is voltak programok, azokat is nagyon szerette szervezni. Felidézte, amikor Egerben köszöntötték a kezdő tanárokat, akkor is meginterjúvolta egy hölgy, írt róla néhány sort.

– Én el is mondtam, itt a családom, itt lakom, ismerek mindenkit. Azt adta az írás címének, „Ahol a gondok elmaradnak”. Valóban nem volt gond, nem ismertem fáradságot, inkább mindig izgultam, ahogyan most is – emlékezett vissza Mikófalva új díszpolgára.

Elmondta, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett közoktatás-vezetői képzést, de ezen kívül is rengeteg tanfolyamon vett részt. Először azért, mert ő volt a legfiatalabb a tantestületben, azt mondták, ráér, nincs gyereke, és ő szívesen is ment. Aztán, ahogyan a reszortjai gyarapodtak, egyre több dolognak kellett megfelelni, ezért is tanult.

Ma már özvegy, van két gyereke, mindketten diplomát szereztek, egyikük Egerben, másikuk Budapesten dolgozik és ér el sikereket. Unokája még nincs, bár ő már szívesen menne unokázni, reméli, eljön ez az idő is.

Segítik a tehetséges fiatalokat

A Mikófalváért Kitüntető Címet idén a Gyermekeinkért – Falunkért Közalapítvány kapta. Antalné Kovács Márta kuratóriumi elnök megköszönte a díjat, s kifejtette, tovább folytatják tevékenységüket, bíznak a tagok és a lakosok segítségében.

Az 1996-ban létrejött Gyermekeinkért – Falunkért Közalapítvány 2002 óta évente pályázatot ír ki a tehetséges középiskolás diákok és a felsőoktatásban tanuló hallgatók támogatására. Minden évben sok jelentkező van, többen évek óta kapnak segítséget az alapítványtól, de szerencsére minden évben vannak új támogatottak is. Ebben az évben Csanádi Janka, Kovács Franciska, Szabó Zsófia, Hortobágyi Réka, Suta Gergő, Kovács Mercédesz, Antal Márta és Csanádi Csaba kapott segítséget a gimnáziumi, illetve egyetemi tanulmányaihoz. Antalné Kovács Márta, a közalapítány kuratóriumának elnöke további sikereket kívánt a diákok tanulásához, mint mondta, Mikófalváról sok tehetséges és szorgalmas szakember indult.

Tóth Balázs