Hisznek saját magukban, és új kihívásokat keresnek

– Hiszünk saját magunkban, ezért amit lehet, önerőből valósítunk meg. Csak olyan fejlesztésekre pályázunk, amelyeket egyedül végképp nem tudna megoldani az önkormányzat – vázolta filozófiájukat Fekete ­László, az 1860-as lélekszámú település „másodállású„ – civilben testnevelő tanár – polgármestere. Igazolásul ­hozzátette: amit a képviselő-testület a ciklus elején vállalt, alig három év alatt teljesítette, ezért új kihívásokat keresnek.

A katolikus egyház gondos fenntartó

– Római katolikus általános iskolánk teljes energetikai korszerűsítése természetesen nem sikerülhetett volna saját forrásból, de a fenntartó egyház vállalta a 70 milliós költséget, s tervezik a tetőcserét is – közölte a községvezető. – A kultúrház, a könyvtár és az óvoda hasonló célú felújításához is pályázati támogatásra lesz szükségünk, ezekre ígéretekkel is rendelkezünk. A takarékosság fontos szempont a működésünkben: több tízmillió forintot spóroltunk meg az energiafelhasználáson, s a pénzt fejlesztésekre fordíthattuk.

Adósság helyett precíz gazdálkodás

A falunak 2010-ben még 80 milliós adóssága volt; ennek­ egy részét az állam átvállalta, a többit észszerű gazdálkodással megszüntették. Mi több, önerőből elkészülhetett a játszótér az emlékparkban, az egész községet behálózó kamerarendszer – amely már a működés első napjaiban hasznosnak bizonyult –, s a belterületi utakat is rendbe tették. – A jövő évre már csak a Tavasz és a Kölcsey utca, valamint a járdák felújítása maradt, a térfigyelő rendszerbe bekötjük majd a mellékutakat is. Az iskolánál gyalogátkelőhelyet alakítottunk ki, a ­vasúti átjáróban pedig labirint korlát teszi biztonságosabbá az áthaladást. A közkonyhán új kazán és korszerű nyílászárók segítik a takarékosságot. Utóbbiakat az egyház finanszírozta – sorolta a közelmúltban megvalósult célkitűzéseket Fekete László.

A községházára csak a legvégén kerül sor

A településvezető kitért a jövőbeni teendőkre is. – Rózsaszentmártonnal és Szűcsivel közösen szeretnénk rendbe tenni a belvízelvezető árokrendszert, erre pályázatot nyújtottunk be, amelynek eredményhirdetése a napokban várható. Emellett a polgármesteri hivatal melletti ingatlan megvásárlásával olyan épülethez jutnánk, amelyben faluház működhetne, s ahol méltó helyet biztosíthatnánk a hagyományainkat ­bemutató értékeinknek. Az iskolában felállítandó műfüves pálya a gyermekek testedzését szolgálja majd, az idősek otthona melletti buszmegállót pedig újra cseréljük. Folytatódik a községbe vezető utak mentén az üdvözlőtáblák felállítása, ha pedig már mindennel elkészültünk, sor kerülhet a községháza felújítására is.

A kölcsönös bizalom az alapja mindennek

A zagyvaszántói önkormányzat 2014-től közös önkormányzati hivatalt működtet Rózsaszentmártonnal. A „közösködés” súrlódásmentes és korrekt – fogalmazott Fekete László, aki szerint példaértékű, hogy nem veszekednek a pénzen sem. Mint mondta: a máshol tapasztalható visszásságok ismeretében igyekeznek elkerülni az ütközéseket. – A kölcsönös bizalom az alapja mindennek – fogalmazott.

Saját horgásztavat szeretnének

A zagyvaszántói tervek között akad olyan is, ami első látásra talán meghökkentőnek tűnik, ám komolyan számolnak a lehetőséggel: saját tavat szeretnének kialakítani a falu határában lévő háromhektáros területen, amit a helyiek libaúsztatóként ismernek. ­Fekete László polgármester szerint erre főként azért lenne szükség, mert a Selypi-tó magánosításával és az egykor ott működő horgászegyesület haszonbérleti szerződésének a felbontásával a településen élők halfogó lehetőség nélkül maradtak. Már zajlik a beruházás előkészítése. Ha az elképzelés megvalósulna, a tavat a Zagyvából töltenék fel, s a község artézi kútja táplálná. A vizet zárt csőrendszerben továbbítanák a mederhez. A tervek szerint a mesterséges létesítményt ezt követően hosszú távú működtetésre átadnák a helyi horgászegyesületnek.

Tari Ottó