Kiszolgáltatottak a gazdálkodók: nagy szélben repülhet a sátor

Az október végi, szokatlanul szeles időjárás nagy károkat okozott a fóliasátras gazdaságokban. A veszteség mértéke területenként változó, a megrongált fóliasátrak 70–80 százaléka Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békésben, valamint Pest megye déli részén található. De akadnak ilyenek szűkebb hazánkban is.

A régebbi sátrakban a kis szél is kárt tehet

Megyénk legnagyobb „fóliás­” települései Pest megye és a Jászság mellett találhatók: Boldogon főként paprikát, Csányban pedig uborkát termesztenek meglehetősen költséges körülmények közepette. Tevékenységüket nehezíti, hogy a fóliára nem köthető biztosítás, az esetleges károkat a gazdálkodók kénytelenek „lenyelni”. Nem kis pénzről van szó: egy 12 méter széles, hatvan méter hosszú fólia ára 120–140 ezer forint; a garancia általában három évre szól, a hosszabb időtartamért pluszárat kell fizetni. Természetesen a sátor három éven túl is használható – a többség használja is, esetenként nyolc, sőt, akár 12 esztendeig is –, ám ilyenkor már fennáll a veszély, hogy a kisebb széllökések is kárt tehetnek benne. Rizikót jelent a csőváz falvastagsága is: az általunk megkérdezett szakember szerint a két milliméteresnél vékonyabb falú cső könnyebben összeroppan, s odalesz a verejtékes munka eredménye. Óriási­ összegről van szó, hiszen akadnak olyan gazdák, akik 25–40 ezer tő uborkát termesztenek birtokukon.

Az épületek megóvják a gazdaságokat

Boldogon közismerten a paprika az elsődleges fóliás növény. Zsíros István alpolgármester – aki maga is gazdálkodik – elmondta: községükben évente két-három szélviharral számolnak, ám ezek az idén nem voltak túl jelentősek, miként a zivatarok idején tapasztalható lokális széllökések sem. Károkat inkább csak ott okoztak, ahol a fóliák már egyébként is megértek a cserére, hiszen rég lejárt a garanciális idejük. A faluban egyébként is javarészt zártkerti művelés zajlik, így a házak megóvják a fóliasátrakat az elemek pusztításától. Ha mégis megtörténne a baj, biztosítás híján saját zsebükbe kell nyúlniuk a károsultaknak.

Van, aki az időjárás miatt nem folytatja

Csányban Nagy Béla idős korára tekintettel felhagyott a növénytermesztéssel, de jól ismeri a helyi viszonyokat. Falujukra az északnyugati széljárás a jellemző, amely időnként „sávos” hullámokban jön. Jól emlékszik arra a kilenc évvel ezelőtti pusztításra is, amelyről lapunkban is hírt adtunk: a szél alig pár méternyi szélességben több mint száz sírkövet letarolt a temetőben. A fóliasátrak ugyanígy megsínylik a jelenséget – jelentette ki. Közölte: olyan gazdálkodóról is tud, aki a nemrég tapasztalt szélsőséges időjárás miatt döntött úgy, hogy a továbbiakban nem foglalkozik fóliázással. Szerinte elképzelhető, hogy hamarosan már nem lesz jellemző a községre a tevékenység, aminek csak az egyik oka az időjárás. A környék sovány vízkészlete és a munkaerőhiány sem kedvez a fóliás művelésnek. A meleg és a párás levegő közepette végzett munkát a fiatalok közül is egyre kevesebben vállalják, így az utánpótlással is gondok lehetnek – vélekedett.

Az államtól várnak segítséget

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Magyar Idők című lapnak nyilatkozva elmondta: a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb fóliasátras családi vállalkozó nem rendelkezett biztosítással, az egyébként kiválóan működő hazai Kárenyhítési Alapból pedig az uniós szabályok értelmében ingóságokra nem adható támogatás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért jelezte, hogy a viharkárok miatt a kormánytól kér segítséget a fóliasátras termelők számára. Az október végi vihar országszerte súlyos károkat okozott a fóliasátrakban, ezzel csődközeli helyzetbe sodorva számos kistermelőt – jelezte a köztestület. Az agrárkamara vállalja, hogy az okozott károkat a falugazdászok felmérik. Ennek és a kormányzati segítségnek köszönhetően a károsult gazdák akár néhány héten belül hozzájuthatnának a fóliasátrak újjáépítését, beszerzését célzó egyösszegű támogatáshoz.

Tari Ottó