Tűzzel riogatják a vadakat a helyiek: nem csak az állatokat, magukat is kifüstölik lassan

Tehetetlennek és egyre dühösebbnek érzik magukat az emberek a településen. A környéken már a legtöbben felhagytak a kiskertműveléssel, mivel jóformán minden hasznot lelegelnek a nagyvadak. Több hónapja dézsmálják a kerti kukoricásokat a vaddisznók, őzek és szarvasok a faluban. A helyiek közül néhányan régóta szorgalmazzák, hogy a vadásztársaság lépjen fel határozottabban, s tegyen valamit az állomány gyérítése érdekében.

Korábban csak éjszakánként pusztítottak a kertekben, de mostanában már fényes nappal is felbukkannak, letapossák és megrágják a termést. Próbálkoztak már itt mindennel, hogy elriasszák a vadakat, ám semmi nem állítja meg őket. Legújabban minden este füstölnek a kertek alatt, ám ez is felettébb zavaró a lakosság számára.

A Béke úton élő Szeredi János azt panaszolja, hogy esténként meg lehet fulladni a füsttől.

– Idős, beteg ember vagyok, három éve műtöttek. Ebben a hőségben alig várjuk a párommal, hogy esténként kinyithassuk az ablakokat és friss levegőt vehessünk. Sajnos egy ideje ez lehetetlen. A falu határában minden este öt-hat helyen égetnek a gazdák, hogy védjék a terményüket, ám ezzel bennünket is kifüstölnek, nem csak az állatokat.

Felhívtuk a település jegyzőjét, Maticska Ritát is, hogy érkezett-e a hivatalba ilyen jellegű bejelentés. Arról tájékoztatott, hogy hivatalos jelzés nem érkezett hozzá, de elképzelhetőnek tartja, hogy valós gondról van szó.

– Tény, hogy a helyi rendeletben a keddi és a pénteki napot jelöltük meg, amikor a kerti hulladékot el lehet égetni, ám ezt feltehetően sokan figyelmen kívül hagyják. A panaszosok egyébként itt a hivatalban jelezhetik a gondot. Ilyen esetekben figyelmeztetjük a lakosságot, hogy tartsák be a szabályokat, s ez általában működik. Az is igaz, hogy a vadak évek óta megkeserítik a gazdálkodók életét. A helyi vadásztársaságnál lehet jelezni a károkat, akik egyezség útján, a saját alapjukból próbálják kompenzálni a gazdákat az őket ért károkért. Tavaly egy esetben folytattunk hatósági eljárást egy ilyen ügyben. Azóta az érintett károsult felhagyott a gazdálkodással.

Nem jobb a helyzet Mátraballán sem, ahol korábban inkább telente jártak be a faluba a vadak, azonban mostanában már évszaktól függetlenül besétálnak a településre, ahol előszeretettel lege­lésznek, tönkretéve ezzel nemcsak a termést, hanem a temetőt is. Dudás Róbert polgármester azt mondja, ők egyeztettek a vadásztársasággal, s abban maradtak, ha a polgármesteri hivatalba kérés érkezik a vadak gyérítésére, akkor az erre kijelölt szakemberek elvégezhetik azt belterületen is, az ide vonatkozó szigorú szabályokat betartva. Erre volt már precedens.

A gond elsődlegesen az, hogy a környékbeli földek magántulajdonba kerültek, és azok jó részét nem művelik. A földalapú támogatást felveszik, ám csupán a kötelező gyomtalanítást végzik el rajtuk. A vadak így egyre kevesebb táplálékot találnak a határban, ezért kénytelenek a lakott részekre bemerészkedni. Tény, hogy az állatok egyre nagyobb károkat okoznak az egész térségben, s emiatt több kiskerttulajdonos hagy fel a földműveléssel.

Van kárenyhítési kötelezettség

Általános szabály, hogy a vadkár miatti eseményeket a jegyzőnek lehet jelenteni. Ha a károsult nem jut egyezségre a vadásztársasággal, akkor ­becslési eljárást lehet kérni, ami illetékköteles, szakértői díja is van. A becslés eredményét vagy elfogadják a felek, vagy nem, utóbbi esetben megszüntetik az eljárást és a károsult a bírósághoz fordulhat. A vadásztársaságoknak kárenyhítési kötelezettségük van, de a feleknek általában nehéz megegyezniük, a vadászok ugyanis sosem tudnak annyit fizetni, mint a tényleges kárérték, továbbá, amennyit a károsultak indokoltnak tartanának. Jogos elvárás, hogy a kár minél nagyobb mértékben megtérüljön. A szakértő mindig átlaghozamot számol az időjárási viszonyokat és hasonló termőföldek termésátlagát figyelembe véve, de természetesen nem tudni, hogy valójában mekkora lett volna az átlagtermés.