Kevés a munkahely, de a szihalmiak büszkék a nyugalomra

Csendesen zajlik az élet a településen vasárnap délelőtt. Többen a 3-as főút melletti kisboltban pótolják a nagybevásárláskor elfelejtett dolgok beszerzését. Mária néni azt kéri, hogy csak a keresztnevét írjuk meg, ugyanakkor dicséri az itteni körülményeket. Hetven elmúlt már és úgy gondolja, Szihalmon egyre jobb élni. Van bolt, trafik, az „embereknek” kocsma, az iskola jól működik. Szerinte az országos főút átmenő forgalmát is megszokták az itt élők. Egyébként is csak két sor ház lakóinak jut ki ebből a „jóból”.

Az üzlet előtt Lakatos András meséli, hogy három éve költözött vissza szülőfalujába. Meg is erősíti a nyugdíjas néni szavait, szép nyugodt élet van, itt nincsenek ­rendőrségi ügyek. Szóba hozza a Magyar-Tár-Házat, mint olyan létesítményt, amiről sokan ismerik a települést. Ő maga Mezőkövesdre jár el dolgozni kőművesként. Korábban Egerben élt hosszú évtizedeken keresztül, de a válása után visszatért a gyökerekhez.

A játszótéren egy nagypapa unokáit hintáztatja. Szóba elegyedünk, s hamar kiderül, hogy Zelei Andrással, a korábbi polgármesterrel hozott össze bennünket a véletlen. Szerinte munkahely ugyan nem nagyon van a faluban, ezért a környező településekre járnak el az emberek.

– Füzesabony, Mezőkövesd, Eger, talán Miskolc is szóba jön. Korábban errefelé a földművelés volt a meghatározó. Valamikor téeszek működtek. Szántóföldi termesztés, a ­búza, a kukorica, egy időben volt még az olajtök. Ez vagy húsz éve abbamaradt. Az ok, hogy az ára már nem volt annyira jövedelmező. Most pedig néhány kézben van a földterület, kevesen dolgoznak náluk, mert inkább a gépi munkával oldják meg a művelést – mondja.

Az egykori faluvezető szerint a Tár-Ház csodálatos lett, szépen megoldott minden ­része, az étkezdétől kezdve a kiállított tárgyakig. Ez utóbbi tükrözi szinte az egész Kárpát-medence néprajzát. Érdemes volt létrehozni, mert így legalább az utódok is láthatják, hogy miben is szorgoskodtak a régi emberek.

A Magyar-Tár-Ház Interaktív Élményközpontban Márkus János András, az intézmény igazgatója van segítségünkre. Elmondja, hogy az idén is megrendezték már hagyományt teremtő valamennyi programjukat. Ilyen volt a húsvét, melyet a gyermeknap és a lovas fogathajtó kupa követett a Heves megyei bajnokság részeként. Jól sikerült az Éjszaka a Magyar-Tár-Házban elnevezésű rendezvény is.

– Új elemként egy kortárs galéria megnyitóünnepségén vehettek részt az érdeklődők. Itt a nyári művésztelep alkotóinak bemutatkozó kiállítása kezdődött Lövésem Sincs címmel. Ezt követően az udvaron lovasbetyár-bemutató volt, majd íjászkodni is lehetett – sorolja az igazgató.

Említi az I. Szabadkéz Művésztelepet, amiről a Heol is többször hírt adott. Szerinte a jól működő alkotói műhelyben szabad teret nyert a kísérletező szemlélet és gondolkodás.

– Minden résztvevő az itt született alkotásaiból egyet a művésztelepnek adományozott. Műveikből gyűjtemény jön létre. Ezek kezelése, utaztatása is a tervek között szerepel – teszi hozzá az intézményvezető, aki beszél arról is, hogy az életmódprogramtól az önkéntes tűzoltóversenyig számos olyan rendezvény is volt, amelyeket külső szervezetek hoztak be a Tár-Ház területére.