Így nézett ki Hort a múlt században – Fotókkal

Múltidéző sorozatunk legújabb részében a Fortepan adatbázisát felhasználva a XX. századi Hortról hoztunk egy fotós összeállítást olvasóinknak.

HEOL

Az első képen az Akácfa utca látható, szemben az I. világháborús emlékmű. 1943-ban járunk.

A Kossuth Lajos út, a Zárda épülete, oldalában a Czapik Gyula egri érseki beiktatása alkalmával tartott ünnepi mise oltára. Középen Czapik Gyula érsek.

Még mindig a Kossuth Lajos út. Czapik Gyula egri érseki beiktatása alkalmára emelt diadalkapunál az érsek és az őt fogadók csoportja.

A Kossuth Lajos út egy másik nézőpontból. A képen Czapik Gyula egri érseki beiktatása alkalmára emelt diadalkapunál az érsekre várakozók csoportja.

A Zárda épülete a Kossuth Lajos úton.

Légifotón Hort, középen a Bajcsy-Zsilinszky úton a Szentlélek Eljövetele templom.

A Wikipédia adatbázisa szerint Hort eredetileg besenyő telep volt, Béla király névtelen jegyzője szerint a besenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be. A települést az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Hwrth alakban írva említették, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban az egri káptalan a Pálóci családot iktatta be Hort birtokába. A Pálóciak utolsó sarja, Pálóci Antal zempléni főispán volt, aki 1526-ban a Mohácsi csatában lelte halálát, ezzel a vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóci halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adáccsal, Szűcsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 körül Werbőczy István tette rá a kezét a helységre, ami ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak.
1552-ben Bebek Ferenc és György birtokában volt, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556. évi országgyűlésen nem jelent meg, ezért Ferdinánd király megfosztotta őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencnek adományozta. Az 1549-1552 évi adóösszeírás szerint tíz, 1564-ben 18 portája volt. 1589-1590-ben Hort az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet.
A falu a 16. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt: tíz gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedők elnéptelenedett házakat találtak csupán.
A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-1720-ban Nógrád vármegyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a XX. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban.
A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott. 1910-ben 4104 lakosából 4090 magyar volt. Ebből 4002 római katolikus, 80 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.