Csak bőséges eső segíthet a földeken

A Heol kérdésére dr. Dula Bence szőlész-borász, egykori egri hegybíró azt mondta, hogy a szőlő és a gyümölcsösök esetében egye­lőre csak csapadékhiányról beszélhetünk, az ültetvényeket tehát nem érte még aszálykár. Ennek oka, hogy ezek a növények mélyebb gyökérzetűek, mint a szántóföldi növénykultúra. Utóbbiakban viszont egészen biztosan károk keletkeztek már, különösen az őszi vetésű növényzetben, hiszen a repce és a búza fejlődése is megállt.

Ami a szőlőt illeti, a szakember szerint vontatottnak tűnik a rügyfakadás, tehát itt is érezteti már a hatását a várt csapadék hiánya. Amennyiben április közepéig nem történik meg a teljes rügyfakadás, akkor biztosan hatással lesz az idei termésre a szárazság, hiszen például lerövidülhet a vegetációs idő. Mindez csak általánosságban jelenthető ki, mert szerepet játszik abban sok egyéb tényező is, így a talaj minősége, a termőföld fekvése, illetve maga a szőlőfajta is.

Dr. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy vélte, hogy a szőlő esetében – mivel a vegetáció még csak minimális –, közvetlen kárt egyelőre nem észlelnek. Ha azonban aszályos marad az időjárás, akkor egészen biztosan rosszul járnak a szőlőtermelők is. A szőlő szerencsére melegkedvelő növény. Ennek azért van jelentősége, mert az utóbbi időkben érezhető a felmelegedés hatása. Tavaly például már augusztus végén megkezdődhetett a szüret, s jóval korábban be is fejeződött, mint ahogyan az néhány évtizede megszokott volt. Nem véletlenül nézik a fehér fajták esetében a szüret megkezdése előtt a cukorfok helyett a savtartalmat.

A szárazsággal összefüggő problémákról Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat-Dunántúl, az Alpok-alja kivételével az egész országban aszály van. Ennek súlyos következménye lehet: az átlagos, hektáronkénti 5–5,5 tonnás búzatermés helyett annak egyharmada, kukoricából pedig mintegy a fele teremhet majd az átlagos 7–8 tonnának.

A Mezőtárkány, Besenyőtelek, Poroszló térségében gazdálkodó Ragó Zsolt a Heolnak korábban azt mondta, hogy tavaly augusztus végén, szeptember elején elvetették a repcét, később az őszi búzát. A búzára nem volt csapadék, ezért későn és hiányosan kelt ki. A repcével is hasonló volt a helyzet, a későn vetettek egy része ki is fagyott – tudtuk meg a vállalkozótól, akit a vetőföldjei felén termeszt őszi búzát, a maradékot pedig az őszi repce és a tavaszi növényzet teszi ki.

Az andornaktályai File János gazdálkodó arra hívta fel a figyelmet, hogy a szántóföldi növények sekély gyökérzetűek, ezért fokozottan megsínylik a csapadékhiányt. Kisebb lehet a kára annak a termelőnek, aki időben és jó minőségben elvégeztette az őszi, illetve a tavaszi talajmunkákat. A mai gépesítettség mellett viszont már védhetőbbek az aszály okozta károk.

Odalesz a repce, az őszi búza?

Már korábban arról érkeztek hírek, hogy a kevés csapadék miatt sokfelé szenved a repce, mely eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, helyenként ki kellett tárcsázni. Az őszi búza kelése többfelé alig tudott megindulni a száraz talajban. A 20 éve nem látott mértékű aszály miatt azokon a területeken, ahol nem tudnak öntözni, jelentős terméskiesésre számítanak a termelők. Ijesztő példa a lehetséges következményekre, hogy az egyik agrártermelő 280 hektáros őszi repcéje a szárazság miatt ki sem kelt. A helyét még betárcsázni sem kellett. Az ok pedig: az egyéves csapadékmennyiség március végéig csak 320 milliméter volt. Ez pedig legalább 100–150 milliméterrel kevesebb, mint kellett volna. Mindez pedig drágulással is járhat.