Ha zajos a szomszéd, jobb vele tisztázni a problémát

Jellemzően akkor fordulhatnak a jegyzőhöz az emberek, ha úgy gondolják, a szomszédjuk zavarja őket a nyugodt életvitelben.

Hangoskodik, vagy számukra közvetve vagy közvetlenül valamilyen kárt okoz. Például kizárja a tulajdonostársakat a közös használatú helyiségekből, vagy korlátozza azok használatát, hulladékot halmoz fel az ingatlanban, esetleg nem megfelelően tartja háziállatát – tájékoztatta lapunkat dr. Nagy-Holló Eszter Júlia. Az egri polgármesteri hivatal jogi és hatósági irodája jogi csoportjának vezetője hozzátette, a zavarás sokféleképpen megvalósulhat, minden tényállást külön megvizsgálnak. Első lépésként az ügyintéző azt deríti ki, hogy van-e hatásköre az adott eset elbírálására.

– Ha hangoskodással zavarja egy lakótárs a másikat, csendháborítás miatt a járási hivatal jár el, beázás, csőtörés esetén pedig a hibaelhárítás a közös képviselő hatásköre. A kártérítési igényeket – ha nincs megegyezés – polgári peres úton rendezhetik a felek. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a jegyző hivatalból megindítja az eljárást. Ha egy adott zavaró tevékenység nem hulladékgazdálkodási vagy állatvédelmi hatáskörben kezelendő, akkor a jegyző jellemzően birtokvédelmi hatáskörben jár el, ilyen például a korábban említett közös helyiségek használatával kapcsolatos gond – mondta a csoportvezető. Arról is szólt, a birtokvédelmi eljárásra más szabályok vonatkoznak, mint az előzőekben említett procedúrákra. A birtokvédelem minden esetben kérelemre indul, melyben a kérelmezőnek kell bizonyítania a birtoksértést, és illetékfizetési kötelezettséggel is jár. Fontos tudni azt is, hogy sok problémát elkerülhetnek a lakók, ha a társasház szervezeti és működési szabályzatában meghatározzák az adott tevékenység végzésének feltételeit, vagy tiltását. Ezek például az állattartás vagy szálláshely üzemeltetése.

Dr. Nagy-Holló Eszter Júlia a szankciókról is szólt. Szavai szerint általában az eljárás alá vont személyt kötelezik, hogy tartózkodjon a zavaró tevékenységtől, vagy adott esetben valamilyen cselekmény elvégzésére. Az ágazati jogszabálytól függ, hogy emellett kötelezően, vagy mérlegelési jogkörben szabnak-e ki bírságot.

– A gyakorlatunkról elmondható, hogy elsősorban a zavarás megszüntetésére törekszünk, ezért sokszor nem a bírság az, amely megoldja a problémát, hanem a kommunikáció az ügyfelekkel. Szerencsére sok esetben elegendő, ha a szomszédot felhívjuk, vagy kötelezzük a cselekmény elvégzésére, az ügyfelek legtöbbször együttműködők. Éppen ezért arra biztatnánk a lakosságot, hogy próbálják először a szomszédjukkal megbeszélni a konfliktust, mert sok esetben tapasztaljuk, a másik fél nem is tud róla, hogy zavarja valamivel a mellette élőt, és kötelező határozat nélkül, az eljárást megindítását követően már törekszik a helyzet megoldására – zárta szavait a szakember.

A kommunikáció a megoldás kulcsa

Megkerestük a témával kapcsolatban Botkáné Németh Ibolyát, egy egri társasház közös képviselőjét is. Mint mondta, ő is sokszor tapasztalja, ahelyett, hogy a szomszédok jeleznék a problémájukat a lakótársuknak, hajlamosak inkább a közös képviselőre, vagy éppen a hatóságokra hárítani annak megoldását.

– Sokszor kérem a hozzám fordulókat, hogy a nézeteltérést először próbálják tisztázni a másik érintett féllel, hiszen tényleg sok esetben előfordul, hogy a baj okozója nem is tudja, zavarja a lakótársakat. Egy közvetítő bevonása inkább elmérgesítheti a viszonyt, a legtöbb gondot egy gyors négyszemközti beszélgetéssel meg lehet oldani. Azzal, ha bevonunk egy harmadik felet, nem lehet elkerülni a konfliktust – részletezte Botkáné Németh Ibolya. Hozzátette, a közös képviselőnek nincs hatósági jogköre, az ügyek békés rendezését helyezi előtérbe a vitás felek között.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock