Vadbalesetek: van remény a kárrendezésre

Idén augusztusig több mint nyolcvan esetben történt vadelütéses közúti közlekedési baleset – tájékoztatta portálunkat nemrégiben Erdélyi Róbert r. alezredes, a Heves Megyei Ba­leset-megelőzési Bizottság titkára. A veszélyekre felhívta a figyelmet a rendőrség, ám azt kevesen tudják, hogy mit kell, mit érdemes tenni közvetlenül a baleset után, hogy az esetleges kárunk is megtérüljön. Akad néhány praktikus tanács, amely segítséget nyújthat. Mindezt egy károsult osztotta meg a minap a közösségi oldalon

Tanulságos esetet osztott meg egy internetes közösségi oldalon Szakonyi Balázs, akinek a bejegyzését nagyon sokan osztották meg. Az elmúlt hét végén autóvezetés közben őzzel ütközött, s komoly károk keletkeztek a kocsijában. Beszámolójában arra is felhívta a figyelmet, mi a teendő, ha a vadásztársaság függetleníti magát a felelősség alól. Azt írja, hogy az esti órákban a lehajtó sávban egy őz váratlanul kiugrott a járműve elé, esélye sem volt az ütközést elkerülni, hiába közlekedett 60 kilométer/órás sebességgel.

– A kár jelentős, sok százezres, a Xenon lámpaszerkezet, a lámpabúra, a lökhárító, a radarérintkezők, a motorháztető sérült meg. Mivel a vadásztársaság, úgy néz ki, a kárt megtéríteni nem akarja, néhány fontos dologra felhívom mindenki figyelmét, mi ilyenkor a teendő – írja.

Először is az ütközés után azonnal rendőrt kell hívni a helyszínelés érdekében. Fotókat készít az autó állapotáról, az ütközés helyéről, rögzíti az adatainkat, melyeket később a rendőrségen ki tudunk kérni egy későbbi polgári per esetére. Fontos, ha a vad netalántán túlélte és elfutott, ennek nyomait is igyekezzünk lefotózni úgy, hogy látszódjanak a külsérelmi nyomai – vér, szőr stb. Lényeges, hogy határozottan kijelentsük, a vad melyik irányból ugrott elénk, mert sokszor a közutak képeznek határvonalat egy-egy vadásztársaság területe között, így nem mindegy, kivel szemben támasztunk majd kárigényt.

Mivel a hatályos jogszabályok szerint a rendőr nem adhatja ki, hogy melyik az illetékes vadásztársaság, s ezt az autós általában nem tudja, az illetékes kormányhivataltól lehet kikérni az adatokat.

A polgári jogszabályok alapján az autósnak kell bizonyítania a keletkezett kárát, annak összegét. Kárbejelentésre a vadásztársasághoz a baleset napjától számítva 30 naptári nap – a hétvégéket és az ünnepnapokat is beleértve – áll rendelkezésre. Ez jogvesztő határidő, ezen túl már nincs lehetőség a kárigény érvényesítés elindítására. Írásban érdemes megtenni a bejelentést, postailag ellenőrizhető formában, dokumentált ajánlott küldeményben, hogy utólagos vizsgálatnál kizárható legyen a határidő lejártára való hivatkozás. A következő lépés a polgári per. Ha a vadásztársaság felelőssége megállapítást nyer, akkor azon károknak a megtérítésére kötelezhető, amelyek a vaddal való ütközés során keletkeztek.

– Én mindenkit arra biztatok, ne hagyja annyiban az ügyet, hiszen a vadásztársaságok is felelősséggel tartoznak azért a tevékenységért, amit folytatnak. Igenis legyen egy biztosítójuk, aki fizet ilyen esetben a káreseményért – zárja gondolatait Balázs.

Az ilyen jellegű esetekre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza, ebből a legfontosabb rendelkezés: ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.

Megyénkben idén nyolcvan eset történt

Az idén augusztusig több mint nyolcvan esetben történt vadelütéses közúti közlekedési baleset – tájékoztatta lapunkat nemrég Erdélyi Róbert r. alezredes, a Heves Megyei Ba­leset-megelőzési Bizottság titkára. Mint megtudtuk, a nyolcvanból öt esetben háziállattal, 75 alkalommal vadon élő állattal történt az ütközés. Ezen esetek többsége lakott területen kívül következett be, ám egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a vadállatokat lakott területen belül ütik el. A szakember azt is tanácsolja, ha elpusztult vagy haldokló vadállatot látunk az úton, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Ne próbáljuk meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat a patáival, az agancsával, a harapásával. Mint megtudtuk: az elpusztult állatot nem szabad magunkkal vinni, ez ugyanis lopásnak számít.