Járjunk egyet télen a kertben: Heves megyei szakember ad kertészeti tanácsokat

– Milyen telünk volt? Az időjárásnak milyen következményei lehetnek a kertünkre?

– Volt ennél már kedvezőbb telünk is. Hosszan tartó és nagyon hideg nem volt, ami előrevetíti a talajban és a növényeken áttelelő rovarkártevők nagyobb számát a tavaszra. Várhatóan a gombakártevők is könnyebben visszafertőznek, mivel az enyhe tél számukra is kedvezőbb volt eddig. Már most kijelenthető, hogy idén a kora tavaszi lemosó permetezésnek nagy jelentősége lesz. A tartós hótakaró sem igazán kényeztette a kiskertek talaját, azonban a decemberi párnapos esőzés egyelőre megfelelő nedvességet biztosít a növényeink számára. Már most érdemes sétálni egyet a kertben. Nézzük meg a gyümölcsfáinkat, díszfáinkat, örökzöldjeinket, hogy milyen metszési munkákat igényelnek majd. Ezeket előre is megtervezhetjük. A letört ágakat, gallyakat, amik elszáradtak, már most is levághatjuk. Ha már kint vagyunk a leendő veteményesben, a vetésforgót is megtervezhetjük. Fontos, hogy az elmúlt évi zöldségeket ne ültessük vissza, ahol az előző évben voltak. Számba is vehetjük, milyen vetőmagokra lesz szükségünk, amiket meg is vehetünk, mivel a gazdaboltokban már a friss magvak a polcokon sorakoznak.

– Sokan már most fontolgatják a palánták szaporítását. Nekik mit tanácsol a szakember?

– A legfontosabb, hogy ne kapkodjunk! Mindent a maga idejében! Az elmúlt években sokan panaszkodtak, hogy nem sikerült a palánta szaporítása. Már januárban elvetették a palántának ­való zöldségmagvakat – paradicsomot, paprikát, padlizsánt –, ám nem sok sikerrel jártak. Ha a palántáinkat szabad földbe szánjuk, február végéig ne kezdjünk neki a magvetésnek, mivel felnyurgulnak, mire alkalmas hőmérséklet lesz a kiültetésükre! Akik fűthető fóliában, üvegházban tudnak tevékenykedni, azok bátran belekezdhetnek már most is.

– A magvak vetésekor az egyik legfontosabb szempont a csírázási hőmérséklet. Mi az optimális?

– Jó, ha tudjuk, hogy a magok is élnek. Amikor a talajba kerülnek, oxigént szívnak magukba és szén-dioxidot bocsátanak ki, míg meg nem indul a csírázás. Ez azonban csak akkor történik meg, ha megfelelő a csírázási hőmérséklet. Az első lépéshez a magnak vizet kell magába szívnia. Fontos észben tartani, hogy a régi, „halott” mag is képes vizet szívni magába, ezért beáztatva ugyan megduzzadnak, de a földbe kerülve nem fognak „megindulni”. A levegő oxigéntartalmát igazán csak úgy tudjuk szabályozni, ha laza talajba, jó minőségű palántaföldbe ültetünk. Fontos, hogy a csírázási hőmérséklet nem ugyanaz, mint a növekedési hőmérséklet! Ha a hőmérséklet túl magas vagy túl alacsony, akkor a magok nyugalmi állapotban maradnak. A saláták és borsók például hűvösebb környezetben csíráznak, míg a paprikák, paradicsomok és a kabakosok melegebb hőmérsékletre várnak. A legtöbb zöldség ideális csírázási hőmérséklete a 24–29 Celsius-fok közötti tartományba esik, a virágoké pedig 21 körül mozog. Lényeges, hogy a csírázási hőmérséklet a talajhőmérsékletre vonatkozik, nem pedig a levegő hőmérsékletére. Ennek mérésére talajhőmérőt érdemes használjunk.

A páratartalom fontos tényező

Ha palántát nevelünk, különösen fontos, hogy a magvetés után jó alaposan öntözzük meg a talajt. Ez a nedvesség kellő ideig meg is kell, hogy maradjon a mag körül, de nem szabad, hogy a magvak folyamatosan vizesek legyenek. A későbbiekben érdemes vízpermetet használnunk a sima locsolás helyett. Azzal nemcsak a talajt, hanem a levegőt is nedvesebbé tesszük, egyben párásítunk is. A párásítás alapfeltétele a jó szellőztetés biztosítása. Ha a csíráztatótálcát műanyag vagy üveglappal takarjuk le, akkor időnként ellenőrizzük. Ha a pára a cseppek formájában elkezd lecsapódni a takarófelületen, akkor szellőztessük ki a helyet!