A helyiek és az önkormányzatok sem támogatnák a selypi munkásszálló építését

A volt gyári „nagyirodát” szemelte ki erre a célra a tulajdonos; meg nem erősített információnk szerint az ezer négyzetméteres épületben nyolcvan személy elhelyezését tervezte. Noha a környékbeliek beleegyezésére jogilag nincs szükség az elképzelések megvalósításához, a befektető május 7-ére, csütörtökre bejárásra invitálta az érintett lakókat, a vállalkozásokat és az önkormányzat illetékesét. Az eseményre azonban csak két helybeli, továbbá a városháza munkatársa és portálunk újságírója ment el. Egyórányi ácsorgás után kényszerűen távoztak, mivel a „vendéglátó” nem érkezett meg sem akkor, sem azt követően. A későbbiekben az is kiderül, miért nem.

A bejárást megelőző este az egyik helyi internetes közösségben napvilágot látott a tulajdonos munkásszálló kialakítására vonatkozó szándéka, valamint Víg Zoltán lőrinci polgármester állásfoglalása, amely szerint az önkormányzat nem támogatja a létesítmény megvalósítását. Ezután szinte kivétel nélkül minden hozzászóló elutasította a tervet. Amikor pedig Pálinkás Péter alpolgármester aláírásával az önkormányzat erre vonatkozó álláspontját is közzétették, több mint másfélszázan fejezték ki egyetértésüket. Hasonlóképpen akkor, amikor Fekete László zagyvaszántói polgármester, majd Lakó Attila ottani alpolgármester is nyilvánosságra hozták, hogy Lőrincihez csatlakozva az ő önkormányzatuk sem ért egyet a fenti ötlettel.

Miután a nyilatkozók egyértelművé tették, hogy noha sok beleszólásuk nincs, ennek ellenére szinte egyöntetűen elutasítják az említett tervet, felkerült az internetre egy április elején jegyzett dokumentum, amit Víg Zoltán polgármester írt alá. A városvezető ebben „feltétel nélküli engedélyezésre” javasolja a munkásszálló építését és bővítését.

Víg Zoltán erről portálunknak úgy nyilatkozott: egy szokványos hatósági eljárásra került a kézjegye. Az iratban ugyanis az áll, hogy a munkásszállónak kiszemelt épület megfelel a településrendezési koncepció előírásainak, valamint nem ellenkezik a helyi építési szabályzattal, s ennek alapján kénytelen volt azt jóváhagyni, de a további jogi lehetőségeket a jövőben is mérlegelik.

Ám a csattanó még hátravan. Miután a bejárás nem jött létre, és senki nem tudta ennek okát, megérkezett a városházára a megyei kormányhivatal tájékoztatása, amely szerint ügyfelük, a volt cukorgyár tulajdonosa kérelmezte a munkásszálló építési engedélyezési eljárásának a szüneteltetését, melyet a kormányhivatal november 1-ig el is rendelt. Egy helyi illetőségű jogász szerint, ha ennek letelte előtt az ügyfél nem kéri az ügymenet folytatását, automatikusan megszűnik az eljárás. Ennek okairól egyelőre csak találgatni lehet. Az is elképzelhető, hogy a járvány váltotta ki az üzleti tervek módosítását; hogy így van-e, legkésőbb fél év múlva kiderül.

Nem indokolt a hangulatkeltés?

Bera Péter lőrinci önkormányzati képviselő, a cukorgyári terület volt tulajdonosa is közzétette álláspontját, mintegy védelmébe véve a munkásszálló létesítésére vonatkozó elképzelést. Mint írta, egyelőre tervezési szakaszban van az ügy, ezért szerinte nem indokolt a negatív hangulatkeltés. Közölte azt is, hogy számos, korábban értékesített önkormányzati ingatlanban jelenleg is munkásszálló működik, ám ezek ellen akkor senki nem tiltakozott. Ezért szerinte nem egyenlő bánásmódban részesülnek a helyi vállalkozók és vállalkozások. Azt mi tesszük hozzá: az önkormányzat értékesített ingatlanjait nem munkásszálló létesítésére vásárolták meg, hanem az új tulajdonos közlése szerint azokban magánóvodát és boltot szeretett volna nyitni, amint az a képviselő-testületi jegyzőkönyvekből kiderül.

A múlt század elején épített „nagyiroda” valaha reprezentatív látványt nyújtott Fotó: T. O.