A műlegyes horgászat lett az egri színész szenvedélye

– Kikapcsolódás, hobbi, vagy minek nevezi a műlegyes horgászatot? Egyáltalán mikor került először kezébe pecabot?

– Én se tudom, minek nevezzem. Pecabotot gyerekkoromban fogtam először a kezemben. Nem mondhatom, hogy víz közelében laktam, nyíregyházi vagyok, s jártunk a Tiszára. Édesanyám ibrányi, anyai nagyapám pedig nagyon szeretett horgászni, kis erekre, patakokra mentünk úszózgatni, fenekezgetni. A tesóm volt nagyon nagy horgász, elkezdett ezzel foglalkozni már gyermekként. Ami tudást összeszedtem, azt a tervéremtől, Tibortól tanultam. Ezek után jött a pergetés és később találtam rá a műlegyes horgászatra. Vettünk egy botot, de nem nagyon volt még akkoriban választék. Gyerekként nagyon megtetszett a Folyó szeli ketté című film, Brad Pittel és Craig Shefferrel a főszerepben. Mi pedig megpróbáltuk utánozni a látottakat. Igazából a megyeszékhelyen talált meg a legyezés, mivel hogy itt az Eger-patak, amiben van domolykó és pisztráng.

– Könyvből, internetes oldalak segítségével el lehet-e sajátítani a műlegyezést?

– Ma már egészen más módon művelem, mert elkezdtem tanulni a technikát. Legyezéssel nagyon sok halfajtát lehet fogni, s rájöttem, hogy azok amelyek engem még pluszban érdekelnek, az én tudásommal sajnos már nem foghatók meg. Elkezdtem járni egy legyes instruktorhoz, Bácsai Tamáshoz, aki hozzáértését Skóciában szerezte, ebből több diplomája van, s én hozzá járok dobni. Szeretek nagyon horgászni, és művelem is az Eger-patakon, noha olyan egy éve nem nagyon láttam halat, mert annyira rákaptam, hogy fejlesszem a technikámat, hogy például a budapesti Népligetbe járok ki dobálni. Tökéletesíteni kell a tudásomat. Éppen azért nem vízen, hogy az ember ne azzal legyen elfoglalva, milyen a sodrás, miként viszi a zsinórt, hanem a megfelelő technika elsajátításával.

– Mi a legnehezebb a műlegyes horgászatban?

– A dobás. Hogy egyáltalán be tudja az ember juttatni a vízbe a zsinórt. Magát az alapdobást is meg kell tanulni. A módszert az angolok találták ki, sekély patakokban, ahol pisztrángozni, domolykózni lehet, kisebb halak akadnak. Egy műcsalival, egy bogárimitációval működik ez. Amikor az 1800-as években mindez átkerült Amerikába, ott rájöttek, hogy ezzel meg lehet fogni a csukát, a lazacot. Oda már hosszabb dobások kellettek. A másik speciális feladat a légykötés, ezt az ember magának készíti mindenféle szőrből. Ez lehet bogárimitáció, de vannak halat utánzók is. Megjegyezném még, hogy a patakban, vagy folyóban való horgászathoz egy speciális ruhában kell gázolni, ugyanis 4–5 fokos vizekben enélkül lehetetlen horgászni. Az ebben való mozgást is tanulni kell.

– Veszélyesebb vizekre vágyik-e?

– Természetesen. Egy nagyon jó barátom tervezte, hogy a karanténhelyzet után szervez egy boszniai vagy horvátországi túrát. Sajnos a jelek szerint ez most nem jött össze. Egyébként külföldön ez nem olcsó mulatság, nem olyan napijegyárak vannak, mint itt, Magyarországon.

– A tavaszi veszélyhelyzet megengedte-e, hogy több időt fordítson a kedvtelésére?

– Sokat voltam vízen is az utóbbi időben. A helyzet arra is jó volt, hogy sportolás címén kijártam a mezőre és tökéletesítettem a dobást.

– Fárasztó-e fizikailag a legyezés?

– Nagyon cserkelős. Ez egyfajta dzsungelpeca. Ezért is szeretem, mert akciós, ugyanis alapvetően nem vagyok az az ember, aki sokáig egy helyben ül. Mindig megyek valamerre. Egyik nap itt vagyok, másik nap ott. A fenekezős módszert ezért sem tudtam megszeretni. Nekem gázolni kell, menni kell a halért. Sokszor 5–6 órákat gázolok, folyamatosan dobok, nem tudok leülni. Adott esetben derékig ér a víz, de azért tolja az embert.

– Fogyasztja is a halat?

– Nagyon szeretem, viszont legyezésnél sosem viszem el. Úgy fogom meg, hogy olykor ki sem veszem a vízből, ne sérüljön a háta. Nagy kedvencem a pisztráng, nagyon szeretem a süllőt, ha a Szépasszonyvölgybe lemegyek, mindig halászlevet rendelek.

– Milyen szerepekben láthatjuk ősszel a színházban?

– A karanténhelyzet teljesen felforgatta a terveket. Megváltozott a repertoár, így nem tudom még, milyen darabokban játszom majd. Az elmaradt előadásokat nyilván be kell majd pótolni, így a következő évadról egyelőre nem ismerünk részleteket.

Elstartolt legújabb játékunk! Legyen Öné a hónap fogása!

Július 17-én induló versenyünkön a megye horgászaitól várunk szép fotókat és izgalmas sztorikat – cserébe havonta értékes nyereményeket nyerhetnek játékunk résztvevői a Heves Megyei Hírlap és a Heol.hu jóvoltából.

Bármennyire is magányos és csendes sportnak tartják a horgászatot, a nagy fogásokat remek dolog megosztani, a jó pecás sztoriknak hangot adni pedig az egyik legjobb közösségi időtöltés. A Hírlap és a Heol.hu most induló, legújabb játékában éppen ezért arra hívjuk a megyénkben élő horgászokat, hogy mutassák meg olvasóinknak a büszkeségeiket, és írják meg legjobb történeteiket!

Mindezt a játékot természetesen nem tét nélkül hirdetjük meg. Olvasóink szavazatai alapján ugyanis júliustól októberig havonta jutalmazzuk a hónap fogásait. A három legnépszerűbb képért minden hónapban ötezer forint értékű etetőanyag-ajándékcsomag jár a Tímár Mix jóvoltából. A legtöbb voks pedig további nyereményeket, hűtőtáskát, horgászszéket ér. Hogy felpörgessük a hideg novembert is, az év fogása címért megrendezzük a négy megelőző hónap dobogósainak versenyét.

Kérjük tehát, hogy írják meg leginkább érdekfeszítő történeteiket. A legjobb sztorikat és mesélőiket külön is be tudjuk mutatni havonta megjelenő horgászoldalunkon. Július 17-től keressék fel a heol.hu/ahonapfogasa oldalunkat, ahol olvasóinkkal együtt izgatottan várjuk az érkező képeket és szöveges beszámolókat.