Faluszemlét tartott a kerecsendi testület

A napokban falubejárást tartottak az önkormányzat képviselői. Miután kerecsendi lakosként én is időben megkaptam az erről szóló értesítést, a biztonság kedvéért újranyírtam a füvet, megmetszettem a rózsákat, összeszedtem az árokpartról a mások által eldobált szemetet. Ezután hívtam telefonon Sári László polgármestert, hogy csatlakoznék a szemlézők közé, ha lehet.

Délelőtt fél tízkor indulunk a falu kisbuszával a polgármesteri hivatal elől. Békési Gyula, Nagy Ferenc, Forgácsné Román Rita képviselők és Sári László polgármester társaságában kelünk útra. Lépésben haladunk végig a porták előtt. Rita kezében jegyzőkönyv és fényképezőgép. Ahol derékig érő füvet, építési törmeléket, veszélyes hulladékot látunk, megállunk. A lakcím azonosítása után fotó és jegyzőkönyv készül.

Azt mindenki konstatálja, hogy már a felhívásnak is volt némi hozadéka, hiszen sok portán az elmúlt napokban vágták le a füvet, s végeztek kisebb-nagyobb takarítást, és ez jó. Ám sok helyen most is égig ér a fű, az árkokat benőtte a gaz, s akadnak udvarok, elhagyott, ám magántulajdonban lévő, megörökölt telkek, ahol építési törmelék, esetenként veszélyes hulladék is csúfítja a területet.

Az önkormányzati területeken is van, lenne mit tenni, ám itt korlátozottak a lehetőségek. Nagy Ferenc, a közmunkások vezetője azt mondja, mindössze két embere van a fűnyírásra, kaszálásra. A temető környéke az első, utána a forgalmasabb közterületek, majd következhet a többi terület. A mostani jegyzőkönyv alapján fontossági sorrendet állít fel, és igyekszik mindenhol jelen lenni az embereivel, ám ez nem megy egyik napról a másikra.

Dél körül köszönök el a csapattól. Ekkorra járjuk be nagyjából a falu felét. Ők tovább szemléznek, én hazaballagok, hogy megírjam, mit láttam, tapasztaltam.

Megtudtam azt is, hogy 2015-ben alkották meg a környezetvédelméről és köztisztaságáról szóló, helyi rendeletet, s azóta két alkalommal tartottak falubejárást a képviselők. Némi javulást mindig észleltek, ám átütő eredményt nem értek el. Ennek sok oka van. A szabálysértési eljárással kapcsolatos kompetenciát, s az ezzel járó bírságolási lehetőséget elvonták a helyi önkormányzatoktól, így hosszadalmas procedúra után a járási hivatal illetékes intézkedni, bírságot kiróni.

A bírságolással több gond is adódik. Ha ki is szabják, az érintettek sokszor nem tudják kiegyenlíteni, jó esetben részletfizetést kérnek. A behajtás nehézkes. Kérdés, hogy a megüresedett ingatlanok rendben tartásáért ki a felelős. Ahonnan kihaltak a tulajdonosok, a sokszor távoli örökös évekig rá se néz a portára. Ugyancsak körülményes procedúra őket utolérni, többször felszólítani, s cselekvésre bírni.

Felvetődik a kérdés, mi legyen az udvarokon felhalmozott szemétkupacokkal, s azokkal a portákkal, ahol szabálytalanul tartanak állatokat. Így a patkányok is szívesen vernek tanyát a szomszédok nem kis bosszúságára. A helyi szabályozás pontos részleteiről a www.kerecsend.hu honlapon, illetve a polgármesteri hivatalban tájékozódhatnak. Egy támpontja tehát elvileg minden kerecsendinek akad.

Sok a szemét is, mi lesz vele?

A szemlén abban maradtak a képviselők, hogy a jegyzőkönyvben rögzített, fotókkal dokumentált porták tulajdonosait értesítik, ideje rendet tenni. Erre türelmi időt adnak. Augusztus 12-én újra megnézik a kifogásolt helyeket.

A gazos, ápolatlan porták rendbetételére tehát két hét áll az ingatlan tulajdonosok rendelkezésére. Aki nem tesz semmit a környezete rendben­ tartásáért, bírságra számíthat, ezt a jegyző szabja ki.

Mit ér egy ilyen szemle? A szkeptikusok szerint semmit, hiszen nincs következménye.

Ám már az is haladás, hogy sokan rendbe tették a környezetüket. Talán két hét alatt az is kaszát fog, aki eddig nem tette. Ha egy portatulajdonos komolyan veszi a kérést, akkor talán a szomszédai is követik. A legjobb forgatókönyv szerint bírságot sem kellene kiszabni senkire, ha mindenki megmozdul végre. Augusztus 12-én meglátjuk, mit ért a szemle.