Történelmi aknafigyelő folyosón érhetjük el az egri vár legendás bástyáját

Ahogy arról korábban beszámoltunk: nemcsak a Zárkándy-bástya kapta vissza régi fényét, hanem az eddigi háromszáz méter hosszú aknafigyelő folyosó. Százötven méterrel bővült, melyből száz méter látogatható, ahol exkluzív tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket.

– A beruházások célja az egri vár komplex turisztikai fejlesztése, a nemzeti emlékhelyez méltó turistafogadás feltételeinek biztosítása a kiemelkedő jelentőségű műemlék komplexum egyes helyszíneinek, valamit az, hogy a műemléki épületegyüttes a jelentőségéhez méltó állapotba kerüljön – olvasható a Dobó István Vármúzeum sajtóanya­gában.

A Modern Városok Program keretében két ütemben újult meg a bástya. 2018-ig tartott az első, 309 millió forintos fejlesztés, majd 2018-ban belügyminisztériumi keretből további lehetőségekre is biztosítottak keretet, így az egész beruházás 623 millió forint volt, melyből a kivitelezés 545 milliót tett ki.

Hétfőn hivatalosan is megnyitották a bástyát, s az ünnepségen Habis László, Eger volt polgármestere is részt vett. Elmondta, az egri vár sok tekintetben a város jelképe, nemzetközileg is ismert erődítmény. A parlament döntése alapján vált nemzeti emlékhellyé. Az elmúlt időszakban fontos rekonstrukciós munkálatokat végeztek el. Megújult és látogatható lett a Szép-bástya, a pyrkeri hagyományokat kívánták ápolni a kálvária helyreállításával. De megújult a Török kert és az erődítmény közműrendszere is, létrejött egy új sétány a vár oldalában és a kazamatákra is költöttek.

– A Modern Városok Program keretében a településnek lehetősége volt, hogy kijelöljön fejlesztési súlypontokat, és ezek egyike volt a vár rehabilitációjának folytatása – fogalmazott Habis László. Hozzátette, két olyan elemmel menet közben gazdagodott a beruházás, mely nem szerepelt a 2015-ös határozatban, az egyik volt a Zárkándy-bástya kivitelezése.

– Magyarországnak, a kereszténységnek és a hazafiságnak a szimbóluma az egri vár. Ezt a fajta épített örökséget nemcsak óvnunk kell, hanem kötelességünk, hogy lépésről lépésre a vár többi pontja is elkészüljön – hangsúlyozta Mirkóczki Ádám, polgármester.

Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója feldolgozta a vár ezeréves építéstörténetét. A megnyitón részletesen is beszámolt a Zárkándy-bástya múltjáról és jelenéről. A névadó Zárkándy Pál várkapitány, aki az 1552-es ostrom pusztításai után nagyon sokat tett az erődítmény újjáépítéséért és azért, hogy védhető legyen. Bornemissza Gergellyel közösen kezdték meg a védőművek építését, melynek egyik eleme a Zárkándy-bástya. Ebből a bástyából semmi nem maradt meg.

A bástya ma ismert legrégebbi része, amit az 1570-es években az eredeti bástya bővítéseként építettek Ottavio Baldigara, várkapitány 1572-ben hét fülesbástyával kívánta megerősíteni Felső-Magyarország kulcsfontosságú helyszínét. Ennek eredménye, az egyik fülesbástya, ahova a mostani Zárkándy-bástyát felhúzták. Az 1596-os ostromban a törökök felrobbantották az eredeti erődítményt. Ezt utána újraépítették a törökök, ennek egy része a mostaniba is beépült. A XVIII. század végén, amikor a vár elvesztette a katonai szerepét, a bástya falait lebontották és más építkezéseken használták fel. Az 1900-as évek elején a bástya pusztulására a vasút építése tett pontot, mivel elvágták a vártól, a megmaradt belső részeit is elbontották. Most azonban a fejlesztéseknek köszönhetően szinte az eredetei állapotában látogatható.