A szeretet és az érzelmek szövik át a rózsaszentmártoni tanárnő lélekmeséit

– Több éve tanítok, jelenleg Apcon elsőtől hetedik osztályig vannak óráim. Minden gyermek egyedi és különleges számomra. Hivatásom megtanítani, átadni nekik minél több igazi értéket – mondta a rózsaszentmártoni Pásztor Lívia. Hozzátette, erre mindinkább szükség is van, hiszen sokszor a család hiányzik a gyermekek életéből, vagy hiába adatik meg a teljes család, mégis társas magányban nőnek fel.

– Nincs közös beszélgetés, meghitt pillanatok. Egy házban élnek a családtagok, mégsem találkoznak. A digitalizáció berobbanásával a gyerekek már korlátlanul böngésznek, s kerülnek olyan információk tudatába, melyek megzavarják a lelkivilágukat, elferdítik gondolatmeneteiket. A túl bonyolult vagy károsnak mondható dolgokat egy gyermek nem úgy dolgozza fel magában, mint egy felnőtt. Furcsa lehet, de így van ez például egy erőszakos számítógépes játék esetében is, amiben egy játékosnak hét élete van. Mi, szülők és pedagógusok is felelősek vagyunk a fiatal generációért, mert a gyerekek minket mintáznak, észrevétlenül is. Mi alakítjuk a személyiségüket. Amit erősítünk, az tudatosul, legyen az negatív vagy pozitív visszacsatolás. Ez hatalmas felelősség, tulajdonképpen bizonyos szempontból minderre vezethető vissza a meséim ötlete is – magyarázza.

Meséi lélekmesék, mind szeretetközpontúak és érzelmiintelligencia-növelő hatásúak. Ismeretet szerezhetnek általa a gyermekek és közben az értékek is fejlődnek bennük. Ám a történetek a felnőttek számára is elgondolkodtatóak. A vizualitásukban is a kedvesség dominál.

– Egyes modern mesekönyvek illusztrációiban minden túl tömény és merész, ijesztőek a figurák talán még felnőtteknek is. Rengeteg mese megfogalmazódott már a fejemben és le is írtam. Hogy ebből végül könyv is legyen, az hosszú évek folyamata volt. Gyermekkoromban sokat voltunk a nagymamámnál, aki rengeteget mesélt nekünk és később az unokáinak is. Ezek élőszavas történetek voltak, és mindig tanító hatásuk volt. Amikor duzzogtunk, akkor épp egy pukkadt békás mese került terítékre, s mi észrevétlenül is gondolkodóba estünk cselekedeteink mérlegelésében. Csak ültünk a nagy diófa hűvös árnyékában vagy a meleg szobában paplanba csavarva, és tátott szájjal hallgattuk a történeteit. Ő ezek által formálta eredményesen pozitívvá a személyiségünket.

A saját életemen át vallom, hogy a mesepszichológia, a meseterápia működik. A szeretetüket is átörökítette belém – magyarázta Lívia, aki maga is megörvendeztette gyermekeit hasonlókkal. Hangsúlyozza, hogy személyiségformáló hatásuk mellett a történetek hallgatása és olvasása közben kialakul az emberben a saját benső képe a történet szereplőiről, elképzeli a helyet, a hangulatot, a színeket.

– Ez mindenkinél más-más kép. A benső képalkotás kifejlesztése fontos későbbi életünk során is, hiszen nagyban megalapozza kreativitásunkat, logikánkat. Tehát azokat a dolgokat, melyek felnőtt életünkben könnyedén előrébb vihetnek minket. A mesék által megoldásokat láthatunk egy egy problémára, vagy traumákat dolgozhatunk fel általuk. A meseterápiás foglalkozásaimon megfigyelt változások nagyon pozitívak. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a digitalizációs robbanás óta sokan talán el is felejtették az olvasást. Szeretném visszaadni az embereknek az olvasás szeretetét, a könyv illatát, a kedves illusztrációkat – magyarázta.

Kitért arra is, fontos, hogy a szülő már a mesélés előtt megismerje a könyvet. A felnőtt felelőssége a korosztálynak megfelelő művet választani. A szeretetpillangó című kiadvány egyelőre a pedagógus első nyomtatásban, magánkiadásban megjelent könyve. A történet szerint erdő lakói közé csöppen egy kövér, ronda hernyó, akit külseje miatt kivetnek maguk közül a többiek. A mese íve arról szól, hogyan változik át csodálatos pillangóvá, akit előnyös formájában már a többiek is azonnal megszeretnek.

– Mivel a kisebbek figyelmét még csak rövid ideig lehet lekötni és sokszor elkalandoznak, ezért rövidebb történetet alkottam. Azoknak a gyermekeknek is érdemes forgatni, nézegetni, akik még nem tudnak olvasni. Ha csak a képeket nézegetik, kialakul a vidámság, természetszeretet. A főhős belül ugyanaz a lélek marad, mint hernyó korában. Ez viselkedési minta, s rajta keresztül nem csak a bábozódás menetével ismerkedhetnek meg, hanem hathatunk rájuk gyermeknyelven. Láthatják, nyitottsággal és szeretettel kell fordulnunk egymás felé. Új társainkat fogadjuk be és könnyítsük meg a helyzetüket! Bontakoztassuk ki a bennünk rejlő pozitív értékeket és ne bántsuk egymást! Efféle, nem is annyira rejtett üzeneteket mozgathat meg reményeim szerint a kicsikben, s ez épül beléjük talán felnőttként is – húzta alá a pedagógus. Ha pozitív változást szeretnénk a világban, elsőként magunkon kell változtatnunk.