Csökkent a népességfogyás a Heves megyei kistelepüléseken

Alig két évvel a program indulása után az ötezer lakos alatti helységek komoly fejlődésnek indultak. Jellemzően megállt az elvándorlás és a népességfogyás a falvakban – tudatta közleményben Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A falusi csok, a községi útfelújítások, az életminőséget javító helyi fejlesztések már éreztetik a hatásukat. Megyénk kistelepüléseit jártuk körbe.

Markazon egyre több a beköltöző. Holló László polgármester az idősek elhalálozása miatt még nem meri kijelenteni, hogy megállt a népesség fogyása, de a lakosságon belül nőtt a fiatalok aránya.

– A Magyar falu programon belül épületeket, közterületeket és óvodát újítottunk fel – részletezte Holló László. – Ennek eredménye a jó minőségű Eger és Gyöngyös közötti közút is. Egyre több fiatal találja vonzónak a falun élést, mert az ügyintézéshez már nem kell a városba menni, online szinte minden megoldható. Pályáztunk bölcsőde építésére, hogy a szülők mielőbb munkát vállalhassanak, s a gyerekek állandó közösségben lehessenek az általános iskola elvégzéséig. Nekik játszótér is készül. A pályázatok révén szórakozást adó rendezvényekben sincs hiány.

Nagyúton szintén kedvező fordulat következett be. Tóth Géza polgármester szerint ez pozitív életmódváltással párosul. A rendkívül rossz minőségű utak újjáépültek a község kül- és belterületén egyaránt, megvalósult a csatornázás. Így már senki sem gondolkodik az elköltözésen.

– Örvendetes – fejtette ki Tóth Géza –, hogy korábban innen elköltözött családok térnek vissza, a helyi óvodába, iskolába járatják a gyermekeiket. A betelepülést segítik az átlagnál alacsonyabb ingatlanárak, ráadásul már nálunk is igénybe vehető a falusi csok. A tavaly megújult közutaknak köszönhetően könnyen eljuthatnak az itt élők a munkahelyükre, a visontai bányába, Gyöngyösre, Egerbe.

Sarudon egyértelműen megállt az elvándorlás, sőt a betelepülés is nagymértékű. Tilcsik István polgármester azt hangsúlyozta, hogy az összes eladó ingatlant megvették már a községben.

– A Tisza-tavi fejlesztéseknek nyilván nagy a szerepe abban, hogy a hárommillió forintot érő romos épület és a 25 milliós ház is gazdára talált. Főleg városiak költöznek ide. Sokan azért telepedtek meg, mert a járvány alatt sem külföldre, sem a Balatonhoz nem mertek elmenni, meglátták a mi tavunkat és megszerették – összegezte Tilcsik István.

Kisfüzesen már divat lett a beköltözés, állította Menyhárt Balázs polgármester. – Sok budapesti vett itt pihenőházat, de állandó lakók is jönnek. A gyermekek születésszáma stagnál, de a legutóbbi ideköltöző család is három gyermekkel jött – részletezte Menyhárt Balázs.

A 2021-es költségvetés az eddiginél is több forrást nyújt a kistelepülések számára.

Az elmúlt két esztendő számokban

A Magyar falu program kétéves állami költségvetése meghaladja a 350 milliárd forintot. A kedvezményezettek magánszemélyek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek, iskolafenntartó tankerületi központok, civil szervezetek és a hazai, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztéséért felelős állami cégek. A falusi csok keretében a vissza nem térítendő támogatást közel 16 ezer kistelepülésen élő vagy falura költöző család igényelte, több mint 83 milliárd forint értékben. A falusi útalap keretében közel 122 milliárd forintot biztosított az állam 1300 kilométernyi útfelújításra. A helyi életminőség javítását célzó falusi fejlesztések, a civil szervezeteket segítő nyertes pályázatok száma meghaladja a 12 ezret, a kifizetett állami támogatások összege pedig a 130 milliárd forintot.