Huszonnégy hevesi településen érte el az országos átlagbért az átlagkereset

Az elemző cég a NAV adatai alapján a 2019-es évre bruttó 295 ezer forintos átlagos havi keresetet (munkaviszonyból származó jövedelmet) számított, ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Ebben a tekintetben a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 223 ezer forintot kerestek.

Szintén magas eredmények születtek még Fejér (220 ezer forint), Komárom-Esztergom (216 ezer forint) és Vas megyében (208 ezer forint). A legalacsonyabb kereseteket Nógrád (172 ezer forint), Békés (170 ezer forint), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében(157 ezer forint) érték el. Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.

A GKI számításai szerint 2019-ben Heves megyében 193 ezer forint lehetett a nettó átlagkereset, ami a megyék között a kilencedik helyre elég. Szűkebb hazánkban négy olyan település volt, ahol az átlagkereset nem érte el a százezer forintot, ezek Kömlő, Tarnabod, Tarnazsadány és Terpes. Száz–százötvenezer forint közötti összeget harmincöt község lakói vihettek haza, főképp a megye legdélibb és legészakibb területén. Míg az úgynevezett gazdasági tengely 26 településén, így például Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben, a nagyobb városok, illetve a Mátrai Erőmű vonzáskörzetében 200–250 ezer forint közötti volt az átlagos fizetés.

Ezeken kívül csak Tarnaszentmária és Tarnaméra dolgozói tartoztak a magasabb átlagbérűek közé. Még a tengelyen is találhatók szegény falvak, így Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Kerecsend, valamint Egerbakta. A 150–200 ezres jövedelmi kategóriába 56 város és község tartozott.

Nemrégiben mi is írtunk az adóhivatal adatairól, abban az összevontan adózó jövedelem alapján 261 ezer forintos bruttó, azaz 173,6 ezer forintos nettó jövedelem jött ki. Igaz, a bevallást benyújtók körébe tartoztak az idény- és diákmunkások, csökkentett munkaidőben dolgozók is.

Megnéztük a KSH által számított, teljes munkaidősökre vonatkozó átlagkereseteket is, amelyet az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozások, illetve az állami szektor, s néhány nonprofit szervezet adatai alapján számítottak ki. Aszerint 2019-ben Heves megyére 338,4 ezer forintos bruttó és 225 ezer forintos nettó kereset jött ki átlagosan, amivel a rangsorban a hetedik volt. Ám a GKI-nál kilencedik, Vas és Veszprém megye is megelőzi. A KSH számait, illetve a NAV-adatok alapján, a GKI által számított átlagkereseteket összevetve, azok között megyénként általában 10–15 százalékos a különbség, természetesen az utóbbi az alacsonyabb érték.

A KSH statisztikáját általában azzal a kritikával illetik, hogy nem reális, és az átlag helyett inkább a mediánbért (ettől az értéktől ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet) kellene közölni. A medián keresetet általában az átlag 75 százalékának szokás számolni, a KSH-s mediánbér tehát Hevesben 168,75 ezer, a GKI-s pedig 142,5 ezer forint lehetett.

A KSH szerint a tavalyi első három negyedévben 239,5 ezer forint volt a nettó átlagkereset Heves megyében (országosan 263 ezer), a 2019-es adatok különbségét alapul véve valószínűbb, hogy ebben az időszakban 205 ezer forint körüli lehetett az átlagos, míg 180 ezer forint a megyei mediánbér.

Tarol a főváros

A GKI szerint jelentős volt az eltérés a fizetésekben településtípusonként. Amíg Budapesten havi nettó 260 ezer és a megyei jogú városokban 214 ezer forint volt az átlagkereset, addig a többi városban 186 ezer. A községekben havi 161 ezer forint érkezett egy átlagos alkalmazott számlájára. A GKI Gazdaságkutató az adóhivatal adataira támaszkodva a legmagasabb értéket Telkiben számította, ahol átlagosan 390 ezer forintot kapott egy munkavállaló. A legalacsonyabb az érték Csenyétén, ahol havi 31 ezer forintot kapott kézhez egy lakos. Második és harmadik helyen állt a budapesti XII. és a II. kerület, a budaiak átlagosan 110 ezer forinttal vittek haza többet a pestieknél.