Példaértékű: hatvaniak segítették a horvátországi földrengés károsultjait (fotók)

Magyarország több pontján is észleltek kisebb földrengést december végén miután Horvátországban 6,3-es erősségű rengés volt. Déli szomszédunknál többen is életüket veszítették a természetei katasztrófa miatt. Az országban utórengéseket még egészen január közepéig is lehetett érezni. A segítségnyújtás azonban hazánkban sem maradt el, ahogy arról korábban már beszámoltunk, december végén Magyarország az elsők között jelezte segítő szándékát, 250 összecsukható tábori ágyat és 250 hálózsákot ajánlott fel, amelyeket Horvátország el is fogadott.

Az Ökumenikus Segélyszervezet arra kérte adományozóit, hogy legalább egy, a 1353-as adományvonalra indított hívással fejezzék ki szolidaritásukat a károsultakkal, a Mol pedig ötven lakó- és hat szaniterkonténerrel segített. Január 8-án Szijjártó Péter a földrengés sújtotta térségbe utazott, hogy egy minden eddiginél nagyobb magyar segítséget jelentsen be, mely számos fedél nélkül maradt horvát család számára nyújt megoldást a hideg téli hónapokra. S a sor itt még nem ért véget! A napoknak szereztünk tudomást arról, hogy bizony szűkebb hazánkban is akadnak jótét lelkek.

„Szeretnék köszönetet mondani a jószívű magyaroknak, a horvátországi Glina és környéke földrengése által érintett embereknek küldött adományaikért.” – áll abban a levélben, amit a horvátországi Sanja Kanizaj írt megköszönve a segítségnyújtást.

Szerkesztőségünk megkereste a hatvani adományozás mozgatórugóját, Kotrocz-Kiss Gabriellát, aki elárulta: már 20 éve járnak Horvátországba nyaralni, s nagyon szoros, baráti viszonyban vannak egy ott élő családdal.

– Sajnos az ismerőseink rokonai is károsultak lettek a földrengés következtében – kezdte Kotrocz-Kiss Gabriella. – A család egyébként nagyon sokat jótékonykodik, a lányok például egy terrorelhárítási egyetemen tanulnak, ezért úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy most mi segítsünk nekik. Megkerestem őket, hogy mivel tudnánk segíteni a károsultakon. Volt több javaslatuk, végül abban maradtunk, hogy pénzt utalunk nekik.

A hatvani segítőtől megtudtuk: a környékről egyébként sokan járnak a családhoz Horvátországba nyaralni, így úgy döntöttek, ők is segítenek, s több baráti társaság is utalt kisebb-nagyobb összeget, melyből a család elment, és bevásárolt a rászorultaknak.

– Ezzel tudtuk a legtöbbet segíteni – tette hozzá Gabriella. – Mi házakat sajnos nem tudunk építeni. Konténerházakba még bele tudnánk szállni bizonyos összeggel, de úgy gondoljuk, jelen pillanatban a gumicsizma és a hideg élelem is nagy segítség mindazoknak, akik ilyen szomorú helyzetbe kerültek. Minket az országok közti kapcsolat, és a barátság egyaránt vezérelt. Fordított esetben, ha mi kerülnénk ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, ők is megtennék értünk ugyanezt.

Mint megtudtuk, a gyűjtés továbbra is zajlik, Gabrielláékon keresztül több, távolabbi család (jelenleg Miskolcról) is felajánlotta segítségét.

– Ők elküldik nekem a támogató összeget én pedig euróban átutalom a horvátországi családnak, akik szétosztják ott, ahol szükség van rá. S, ugyan ez csak mellékes, de igen nemes: mindezért cserébe a barátunk, Sanja minden segítő családnak felajánlotta, hogy ha szeretnének élni vele, kedvezményesen nyaralhatnak majd náluk Horvátországban. Természetesem senki nem ezért nyújtott segítséget, de öröm látni, hogy ez az oda-vissza történő önzetlenség milyen természetesen működik.