Négyszáz pestises vaddisznót találtak tavaly Heves megyében

Ismét fölfelé ívelő szakaszában van az afrikai sertéspestisjárvány (ASP) megyénkben. Ahogy arról a napokban beszámoltunk, de­cemberben több mint nyolcvan, januárban pedig két hét alatt száznál is több fertőzött vaddisznót találtak. A betegség 29 település határában fordult elő, a járvány központja a Mátrából keletebbre húzódott, így érintette Istenmezeje, Tarnalelesz térségét, Bátor környékét, Bélapátfalva-Nagyvisnyó körzetét, illetve Eger, Felsőtárkány és Noszvaj határát. Utóbbi községnél előfordult olyan is, amikor rövid időn belül huszonegy elhullott állatot találtak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudtuk, eddig csak a vaddisznóállományban mutatták ki a vírust. Hevesben, csakúgy, mint a szomszédos Borsodban, ahol mostanában a Bükk vidékén tombol szintén a betegség, decembertől a járványgörbe emelkedni kezdett, a tetőzés februárban várható. Ez jellemző a téli hónapokra, nyáron a pozitív esetek száma ismét mérséklődik. Az országban csökken az afrikai sertéspestis terjedése, újabb eseteket a már fertőzött területeken találtak.

Az elmúlt évben országos szinten összesen 88 ezer 727 vaddisznómintát vizsgáltak a Nébih állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumában, ebből 6 ezer 533 Heves megyéből származott. A hevesi minták közül 397 volt pozitív, azaz csak a hat százalékuk, ellenben Borsodban a több mint tizenkétezer ellenőrzött vaddisznóminta harmada tanúskodott fertőzöttségről.

A napokban a Nébih a honlapján közzétette, hogy a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akcióterv minden eddiginél intenzívebben vonja be az ASP elleni küzdelembe a vadásztársadalmat, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőit, illetve a vadászati hatóságot. Minden vadászatra jogosultnak hosszú távú, többéves tervet kell készítenie arról, hogy milyen intézkedésekkel éri el a 2025. február 28-ig megkövetelt négyzetkilométerenkénti 0,5 vaddisznóállomány-sűrűséget. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani idén március 31-ig. A szigorúan korlátozott területbe tartozók kivételével éves tervet kell készíteni a 2021/2022-es és az azt követő vadászati évekre arról, hogy miként tesz eleget az ASP-mentesítés diagnosztikai kilövésekre vonatkozó előírásainak. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani, ebben az évben március 31-ig, a jövő évtől kezdve március 15-ig.

A hatóságnak február végéig kell közölnie a vadászokkal, hogy milyen adatokat, milyen formátumban vár el. A tervet aztán április 30-ig kell jóváhagynia. A vaddisznót tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek március 31-ig írásos szerződéssel kell gondoskodniuk a vadállomány állatorvosi ellátásáról. Április végéig ezen kívül egy, a létesítményükre kidolgozott – a maximális létszámot, forgalmat, felszámolási tervet is tartalmazó – járványügyi szabályzatot kell készíteniük és jóváhagyásra benyújtaniuk a Helyi Járványvédelmi Központ vezetőjének, annak hiányában a megyei főállatorvosnak.

A Nébih szerint az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020-as vadászati évre vonatkozó kiadványa tartalmazza a vadászatra jogosultak állománybecslési jelentését. Az abban szereplő adatok alapján a megyék teljes területét figyelembe véve Heves megyében négyzetkilométerenként 0,77 a vaddisznóállomány sűrűsége. Harminc éve ez a szám még 0,36 volt, tíz év alatt azonban elszaporodtak a disznók, mert már akkor meghaladta az egyet, újabb tíz év elteltével pedig 1,34-re emelkedett. A Nébih térképe szerint az M3-as sztrádától délre ritkábban fordulnak elő a vaddisznók, attól északra és kelet felé nő a sűrűség, de legfeljebb öt egyed négyzetkilométerenként.