Eger levegőminőségének javításáért indított akciót a környezetvédő

– Kérem, emlékezzen vissza a gyermekkorára, milyen neveltetésben részesült, hogyan jött elő a környezetvédő énje?

– Már 14 évesen vonzott a földművelés. Jó tanuló voltam, a szegedi Radnóti Miklós Speciális Gimnáziumba vettek fel, Egerszólátról kerültem oda, különleges kémia tagozatra. Ez máig meghatározó, falusi gyerekből ott lettem értelmiségi. Közben megmaradtak a gyökerek, a szőlő- és kertművelés. Általános iskolásként még biokémikus akartam lenni, az érettségi táján már a kertépítés, a botanika, a kertészet vonzott. Végül Gödöllőre kerültem, először csak az agrármérnökire, de az első év után átmentem a környezetgazdálkodási intézetbe, ahol vidékfejlesztő lettem. Közben felelősséget is tanultunk, nemcsak a magyar vidékért, de a bolygóért is. Az egyetemről az Életfa Környezetvédő Szövetséghez mentem gyakorlatra, s ott ragadtam. Innen visszanézve ez egyenes útnak tűnik.

– Beszéljünk az Életfa Környezetvédő Szövetségről! Mikor alakult, mi a küldetése, melyek a legfontosabb sikereik?

– Az Életfa legalább ötven éves közösség, az 1970-es években már aktív élettel, tudományos munkával, élő kapcsolatokkal. Hivatalosan 1989-ben lehetett civil szervezetet bejegyezni, akkor alakult meg a Heves Megyei Természetvédők Szövetsége, amit pár év múlva már Életfa Környezetvédő Szövetség néven ismertek. Célunk a bolygó megőrzése, egy élhetőbb, egészségesebb és emberibb jövő megteremtése. A rendszerváltozás óta mindent megcsináltunk, amit egy ilyen szervezet tehet, az aktív környezetvédelem mellett az országos zöld szektor fontos szereplője lettünk. Több helyi védett terület létrejöttében segítettünk, felmértük a magyarországi kis tavakat, fákat ültettünk, szemetet szedtünk, Zöld Telefon lakossági tanácsadó irodát üzemeltettünk. A civil szektor fejlesztésébe is bekapcsolódtunk, az Egri Civil Kerekasztal, a Civil Ház, a Nemzeti Civil Alap elnökség, az egri civil szervek, a nemzetközi hálózati kapcsolatok a legnagyobb közös eredményeink.

– Avasson be a Tiszta levegőt Egerbe! projektbe, mi a céljuk?

– Egernek sajnos nem legjobb a levegője, télen főleg, amikor a közlekedési szennyeződés a fűtéssel egészül ki. Országunkban évente 13–15 ezer ember idő előtti haláláért felelős a légszennyezés. A probléma összetett, például a városi és a városkörnyéki zöldfelület fejlesztése sokat javíthatna, ezért is akarunk rengeteg fát ültetni Eger körül. De fontos lenne az épületek hőszigetelésén is javítani, a fűtési szokásokat megváltoztatni, az autós közlekedést biciklire, gyaloglásra és elektromos tömegközlekedésre cserélni. Ami fontos, hogy már az elején is tisztán lássunk, a városban évek óta nem mérik a 2,5 mikron alatti szállópor-szennyeződést, a PM 2,5-et, ami a PM10-zel együtt a legfontosabb mérőszám. Egészségügyi szempontból a 10, illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Előbbi már átjut a garaton, az utóbbi pedig annyira kicsi, hogy már nehezen ürül ki a tüdőből.

Minél kisebb a szálló por mérete, annál mélyebbre jut a szervezetünkben.

Az Életfa szeretne Egerben legalább két mérőállomást indítani, a megyében pedig többet, ugyanis Heves megye fehér folt, Gyöngyöstől Miskolcig üres a térkép. A vidéki településeken is egyre nagyobb gond mindez, a helyi égetési rendeletek elavultak, ezeket is szeretnénk felülvizsgáltatni az önkormányzatokkal. Az avarégetést is tiltani kell, a kerti hulladékot már elszállítják, emellett támogatjuk a komposztálást is. Talán látható, mennyire komplex kérdés ez. Elkezdtünk egy közösségi gyűjtést is a legnagyobb közösségi médiában, mert ötvenezer forintból megvan a két egri mérő.

– Mik a fő céljai a következő évekre?

– Legalább százezer fát ültetünk Heves megyében. Húsz levegőtisztaság-mérőt telepítünk a környéken, tanácsokat adunk környezetbarát fűtési szokásokról. Elindítjuk a városi komposztálási programot, közösségi és családi komposztálást támogatunk Egerben. Gyöngyösön és Egerben is segítjük egy-egy bevásárlóközösség elindulását, ami a helyi kistermelőket és tudatos vásárlókat egy közösségben egyesíti. Szeretnénk összehozni a biokertészeket és a tudatos kertművelőket, a lényeg a vegyszerhasználat teljes elhagyása, az erdőkertek, a biodiverzitás, a permakultúra terjesztése. A városban mindent meg fogunk tenni az esőkertek, a vadvirágos közterületek növeléséért, a zöldterületek, zöldtetők és zöldfalak terjedéséért. Képviseljük az élelmiszer és vetőmag önrendelkezést, magbörzéket szervezünk, tájfajta gyümölcsfajokat gyűjtünk és oltunk. Széles tehát a tennivalók spektruma.

Névjegy

Csathó Tibor 1975. január 2-án született. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát szerzett. Huszonhárom éve nős – 23 éves kora óta –, három lánya van. A legnagyobb egyetemista, biológusnak tanul, a középső középiskolás, művész, illetve állatbarát, a legkisebb általános iskolás, ének-zene tagozatos. A felesége közművelődési szakember és pedagógus, a család minden tagja zenél, énekel és aktív környezetvédő. Van egy négyhektáros minősített biogazdasága is, ami nem igazán működik, az Életfa-elnökség elviszi az idejét, de azért igyekszik beindítani.