színház

2021.03.12. 11:02

Több mint ötven évet töltött a színpadon Sata Árpád egri színművész

A napokban került a nyomdából az olvasók kezébe a Sata Árpád egri színművészről készült kötet. A könyv Kolozsváron, az Ábel kiadó gondozásában a Prospero sorozatban jelent meg, s a szerencsésebbek már olvashatják. Magyarországon egyelőre eléggé körülményes hozzájutni, ezért is kérdeztük róla az érintettet, akiről a mű szól, az egri Gárdonyi Géza Színház művészét.

Jámbor Ildikó

Fotós: Gal Gabor +36303330726

– Színházi működésem első tizennyolc esztendejét a kincses városban, Kolozsváron töltöttem. Jórészt magánéleti okok miatt jöttem Magyarországra, Egerbe. Akik rendszeres színházlátogatók, azok nyomon követhették az alakításaimat – mondja a művész, és hozzáteszi: – Az utóbbi években SATART Produkció címmel felolvasó színházi sorozatot indítottam, amelyben kortárs, határon belül és túl alkotók darabjait mutattuk be az Egri Tavaszi Fesztiválok keretében. Ezekben kollégáimmal – köztük a lányommal Sata-Bánfi Ágotával – együtt játszottunk. Így mutatták be Demény Péter A királynő című darabját 2018-ban számos egri pályatársam közreműködésével.

A Mindent magamba szívtam című portrékötet egyik szerzője Demény Péter író, a másik pedig a nemrégiben tragikusan elhunyt egri publicista, Ebner-Egres Béla barátom. Az előzményekhez tartozik, hogy két éve Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban elindították a Prospero páholyt, egy élő interjúsorozatot az elszármazott művészek meghívásával, amelynek én voltam az első vendége. Ezen a találkozón Demény Péter a kolozsvári éveket idéztette fel velem. Az esten készült életinterjú szerkesztett változata a most megjelent könyv első része. Egres Béla pedig az egri korszakomról faggatott a kötet második részében.

– Anélkül, hogy elmesélnénk a portrékötet tartalmát, melyek voltak az első másfél évtized emlékezetes feladatai, kihívásai?

– Tulajdonképpen attól fogva, hogy felvettek a színművészeti akadémiára, már 1969-től színpadra álltam. Szinte minden előadásban játszottam, főképpen vígjátéki szerepeket, amelyeket rendre a közönség hálás tapsa kísért. Az áttelepülésem előtti legutolsó nagyobb feladat Báthory Boldizsár alakjának megformálása volt Márton László A nagyratörő című darabjában 1992-ben, de játszottam még Liliomfit is.

– Egerben sok éven át láthattuk Cecey Péterként az Egri csillagokban, ami egy szép hazafias feladat volt. Ezenkívül számos emlékezetes előadásban az elmúlt közel három évtized alatt. Mit emelne ki szíve szerint?

– Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjában Sipos úr, a Liliom és a Mágnás Miska címszerepei vagy Poche, Feydeau bohózatából, amit a Bolha a fülbe címmel játszottunk. Továbbá Miksa Kornis Mihály Halleluja; Jani Háy János Pityu bácsi fia; Schneider Mátyás Hippolyt a lakáj, valamint Éder Mester Pumukli című darabokban szerepeltem. Ott volt továbbá a Pinokkió Geppetója, amely egy kis bábszínházi kiruccanás volt, de még sorolhatnám hosszasan. Ezeket mind elmondtam a könyvben, a kudarcokat és az örömöket egyaránt, s azokat a nehéz élethelyzeteket is, amelyek miatt országot kellett cserélnem.

– Pontos volt a könyv időzítése. Egy kis reménysugár a karanténos helyzetben...

– Igazából titokban a hetvenedik születésnapomra szerettek volna meglepni ezzel a kötettel, ami tavaly októberben volt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában