A régiségkereskedő kincsei: ezeket a képeket, tárgyakat minden egri imádni fogja

Rendszerető ember lehetett a városban hajdanán jó nevű szappankészítő iparosként számon tartott Tóth Ágoston, mert a családi szekreter mélyén gondosan elrakott minden olyan iratot és képet, amely szorgos életével, s a korra jellemző lakókörnyezetével függött össze. Évtizedekkel később ebben a gazdag hagyatékban talált rá dédunokája néhány régi képeslapra, amelyek sokáig ősei fényképei mellett lapultak érintetlenül.

Az akkor gimnazista Tóth László ámulva fedezte fel, milyen is volt egykor a szülővárosa, s ez a hihetetlen élmény érlelte meg benne a gondolatot, hogy gyűjteni kezdi a helyi vonatkozású képeslapokat.

– Ösztönzést adott erre a már említett nagyszülői, szülői örökség, miután olyan tősgyökeres helyi família leszármazottja vagyok, akinek a családfája apai ágon a XVIII. század elejéig vezethető vissza – említi ifjúkori elhatározásáról a gyermekként a Tündérparton nevelkedett, ma középkorú férfi.

Az időközben történelemtanári képesítést szerzett, s napjainkban elismert régiségkereskedőként tevékenykedő dédunoka jelenleg csaknem kétezer darabból álló kollekciót mondhat a magáénak.

– Magyarországon korábban, itt viszont csak az 1890-es évek végén, a millennium alkalmával jelentek meg az újdonságnak számító képeslapok. Az én első példányaim az 1910-es, 1920-as évekből származtak. Később – s ebben már segítségemre volt a régiségkereskedői véna és kapcsolat is – sikerült megszereznem korábbiakat is – avat be gyűjteménye történetébe a Dobó utcai üzlet lenyűgöző választékú kincses birodalmában.

A kollekció zöme az 1945-tel záródó időszak képes emlékeiből tevődik össze, s a gyűjtő alaposságára vall, hogy annak is utánajárt, hol és mikor jelentek meg a birtokában lévő példányok. Legtöbbjük az egykor a helyben működő Baross-féle kiadótól származik, a többi különböző úton-módon került hozzá. Szerencsére még fel-felbukkan egy-egy ismeretlen lap, s miután alig van használható szakkatalógus, Tóth László hiánypótló kezdeményezésbe kezdett, amikor immár a harmadik kötetében teszi közkinccsé ezeket a fotós helytörténeti ereklyéket.

– A régmúlt képei Eger történetéből címmel megjelent, tudatos tematikával összeállított kötet nemcsak egy képeskönyv, hanem olyan ismeretterjesztő kiadvány, amely az előzőekhez képest több hasznos információt nyújt a városról – magyarázza Tóth László. – Olyan épületeket és eseményeket mutat be, amelyeket korabeli képekkel is tudtam illusztrálni. Ezek révén felidézhetők, hogy az idők során mennyit változott egy-egy utca, ház vagy városrész arculata. Így pillanthatunk be például a szerzetesrendek, felekezetek életébe és templomaikba, az iskolák, a kulturális élet, a kórházak, a patikák, illetve a gyárak, a kaszárnyák és a laktanyák világába.

Érdekességek közé tartozik továbbá az egri nagy árvíz akkori ábrázolása, a Szent Jobb 1938-as itteni bemutatása, Mindszenty József hercegprímás korbeli látogatása, a kórház második világháborús lebombázása. A családi emlékek közül látható dédapám levele a Zsolnay porcelángyárból, illetve a karszalagja, amit a Dobó-szobor felállításáért munkálkodó bizottság tagjaként viselt 1907-ben – lapozgatja a tetszetős kivitelű kötetet a szerző, aki azt tervezi, hogy folytatja a főként az egrieknek és a város szerelmeseinek szánt sorozatot. A következő összeállításban az 1948 és 1989 közötti időszak legérdekesebb és legjellemzőbb képes helytörténeti dokumentumait adja majd közre.

A régi világot idézik a sorozat kötetei

Tóth László hiánypótló vállalkozásba kezdett, amikor megtervezte az ódon város arculatát idéző sorozatot. A Lisztóczky László irodalomtörténésszel közösen szerkesztett, s Egerhez kötődő versekkel színesített első válogatás 2005-ben látott napvilágot Eger régi képeslapokon címmel. Ezt 2013-ban a Képeslapok és fotók a XX. századi Egerről című kötet követte, melynek összeállításában Kiss Péter helytörténész és Molnár István Géza fotóművész működött közre. A mostani harmadik kötet Tóth László munkája, amelyet a neves pedagógus, Breznay Imre helytörténész dédunokája, dr. Pozder Péter, az egri egyetem nyugalmazott tanszékvezetője látott el lektori tanácsaival. A kötet bemutatójára a közeljövőben a Bródy Sándor Könyvtárban kerül majd sor.