Selypi azbesztügy: türelmetlenek a károsultak, a szakértőkre várnak

A károsultak ügyvédje, dr. Igyártó Gyöngyi két éve úgy nyilatkozott a Hírlapnak, hogy a tapasztalatok szerint egy éven belül elkezdődhet az újabb elsőfok, de erre egyelőre még mindig nem került sor. Hogy mikor indul újra az eljárás, arra a jogász sem tudott választ adni.

– Nem akarom hitegetni a károsultakat, hiszen a korábbi prognózisom nem igazolódott – válaszolta lapunk kérdésére az ügyvédnő. – Érthető módon türelmetlenek, megértem őket, de ebben az esetben a bírónak és az ügyvédnek legfeljebb annyi lehetősége van, hogy sürgesse a folyamatot – nem mindig eredményesen.

A késlekedés oka, hogy az alperes Magyar Államnak lehetősége van az orvosszakértői bizonyításra, s ez nem egyszerű feladat. Dr. Igyártó Gyöngyi szerint sok a dokumentum, kevés a szakértő. Az írásos véleményeket már beszerezték, most ütköztetik az azokban foglalt álláspontokat, s várhatóan az alperes kezdeményezi a személyes konzultációt is. Mindez időbe telik, így megjósolhatatlan, mikorra várható eredmény.

Mint megírtuk, a Kúria a jogerős ítéletet, amely nem ismerte el az állam felelősségét az azbeszt által kiváltott megbetegedések vonatkozásában, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A felülvizsgálati kérelmet annyiban találta alaposnak, hogy szerinte a jogerős ítélet megalapozatlan a következők szerint: az 1996-ig a Magyar Állam tulajdonában álló lőrinci és zagyvaszántói állami ingatlanon 1971-től a Cement- és Mészművek, majd az Eternit vállalat helyi üzemében azbeszt felhasználásával különböző termékeket gyártottak. Az Eternit jogutódja 2004-ben az Etercem Kft. lett, amelyet felszámolási eljárást követően 2017. április 6-án töröltek a cégnyilvántartásból.

Az egyik, 1976-ban született és 2014-ben elhunyt felperes jogi képviselője, dr. Igyártó Gyöngyi 100 millió forint nem vagyoni kár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Magyar Államot, mint alperest. Arra hivatkozott, hogy a megbetegedését az üzem területéről származó azbeszt expozíció okozta.

Az alperes Magyar Állam kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, s a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. A jogerős döntés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.

A Kúria azzal indokolta a hatályon kívül helyezést, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jognak nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, hogy az a tulajdonosi jogosítványokat, a tulajdonost terhelő kötelezettségeket kiüresítené. Az ingatlan tulajdonosa önmagában amiatt, hogy az ingatlanára más személy javára kezelői jog van bejegyezve, nem mentesül a régi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 100. paragrafusa alapján őt terhelő kötelezettségektől. Ezért vizsgálni kell, hogy az alperes követett-e el olyan mulasztást, ami a kártérítési felelősségét megalapozza.

Nem zárja ki a tulajdonos felelősségét

A Kúria álláspontja szerint a kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy, így az ingatlan használója is, ez azonban nem zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét. A felperes ezért alappal érvényesített kárigényt közvetlenül az alperessel, azaz az állammal szemben is. Csak a konkrét tényállás mellett lehet megállapítani, hogy a felelősség alól a károkozó ki tudja-e menteni magát. Azonban az adott tényállás mellett ennek az eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a károkozás mely időtartamban állapítható meg. Az ügyben lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeképpen – szemben a jogerős ítéletben foglaltakkal – nem volt tényként megállapítható, hogy a felperes jogelődjét ért és a megbetegedését okozó azbesztterhelés 1976 és 1986 között következett be.