Eljött a megérdemelt pihenés a siroki diákok kedvenc tanárának

– Generációkkal szerettette meg a magyar irodalmat. Aki szerepelt híres diákszínjátszó körében, a Pfafff színpadon, soha nem felejti el a próbákat és a fellépéseket. Született magyartanár. Hogyan esett a választása a tanári pályára?

– Nem volt határozott elképzelésem még érettségi környékén sem. A család egy diploma megszerzését várta tőlem. Kizárásos alapon így jutottam el gondolatban a tanári pályáig.

– Egerben nőtt fel, mégis Sirokban tanított közel ötven évig. Hogy került oda?

– A hetvenes években lehetett képesítés nélkül tanítani, s 1974 szeptemberében épp Sirokban üresedett meg egy testnevelés szakos állás, így kerültem ide. A községet megszeretni nem volt nehéz: gyönyörű környezet, kedves emberek, lelkes tanítványok… Amúgy sem vagyok egy könnyen mozduló alkat. Amikor később Egerbe hívtak dolgozni, már ezer szállal kötődtem Sirokhoz. Közben elvégeztem a főiskolát Egerben magyar–történelem szakon, és „örökre” itt ragadtam. Nem egy diákomnak már a nagyszüleit is tanítottam.

– Sirok csaknem a második otthona volt évtizedekig. Hogy érezte magát pedagógusként a településen?

– A gyerekek szerettek, a szülők elfogadtak, a feletteseim pedig megbecsültek. Könyvtárosként is dolgozom félállásban 1995 óta. Mindkét foglalkozásom a kultúra ápolása irányába mozdított. Rendezvényeket szerveztünk, jelen voltunk a közéletben, tizenhárom évig pedig képviselőként is segíthettem a falu fejlődését. Tavaly megkaptam a Sirokért megtisztelő címet. A színjátszás természetes a község életében. Azt hiszem, hogy Sirokban minden gyermek és kolléga vérében ott vannak a színjátszó gének. Óriási öröm, amikor a hónapokig tartó verejtékes munka után a színpadon megvalósulni látom az elképzeléseimet. A Pafff színpadot 1986-ban alapítottam. Huszon-egynéhány arany minősítés és hét országos gála van a hátunk mögött. Büszke vagyok A Mi Újságunkra is, mely bár egyszeri számként szerkesztődött, az idén már a harmincadik évfolyamot „tapossa”.

– Sok minden változott a közoktatásban az elmúlt évtizedekben. A vidéki iskolák nem sokat nyertek az egymást követő reformokkal. Sirokban is fogyatkoznak a diákok. Mi a véleménye minderről?

– Ahogy változik körülöttünk a világ, vele együtt változik a közoktatás, változnak az emberek. A mai gyerekek legjobb barátja már nem a focilabda vagy a kerékpár, hanem az okostelefon. Az olvasás sem divat. A szülők Egerbe hordják a gyerekeiket, pedig személyre szabottan csak helyben lehet felmérni és támogatni az érdekeiket. A nagy egri iskolákhoz képest itt tudunk, tudnánk igazán hatékonyan nevelni. Az is szempont lenne, hogy a saját lakóhelyén nagyobb biztonságban van, lehetne a gyerek. Néha azt gondolom, okos emberek okos döntéseket hoznak odafent az íróasztaluk mögött, csak hogy a valóság itt van, a végeken. Lehet, hogy elméletben működik az elképzelés, ám a gyakorlat sokszor mást mutat. Elég, ha csak a hatalmas mennyiségű értelmetlen adminisztrációt említem…

– Van élet Sirok után? Milyen lesz az?

– Nem szakadok el végképp Siroktól, hiszen könyvtárosként továbbra is számítanak rám. A mostani tanítványaimat sem hagyom cserben. Szeretek utazni, ehhez ezután is ragaszkodom. Néhány nap múlva indulok Németországba a lányomhoz, akivel egy éve nem találkoztunk. Hobbim a kertészkedés. Annyi év után végre lesz időm „mintagazdasággá” fejleszteni a telkemet. El szeretném kerülni a mozgásszegény életmódot, ezért a mindennapi kerékpározás sem fog kimaradni az életemből. A többit meg majd meglátjuk…

Sikereire, lányára is büszke

Rajnavölgyi Vilmos Csongrádon született 1956. február 29-én. Négyéves korában költözött családja Egerbe, azóta is a városban él. A 2-es számú gyakorló általános iskolát követően a Dobó István Gimnáziumban érettségizett. Az irodalom, és a tanítás iránti szeretetét Lisztócky László tanár úrnak köszönheti. Nős, Helga lánya Németországban él, de immár hat éve Svájcban (Bázelben) tanít. A tanár úr nagyon büszke rá. Szakmai elismerések: miniszteri dicséret, az év pedagógusa, a hatvani tanke­rület kiváló dolgozója. Vannak kisebbek is: szakszervezeti és úttörő kitüntetések.