Egyre nehezebb idénymunkást találni Heves megyében

Átlagban ezer forintos órabérért dolgoznak a gyümölcsösökben és szőlőkben az idénymunkások, de van, aki ennél többet is kifizet a megbízható személyeknek. Csakhogy munkásból egyre kevesebb van a gazdák szerint. Így vélekedik Szűcs Imre is, aki kertészmérnök s egy gyümölcsös tulajdonosa Kálban.

– A probléma egyik oka, hogy az iparba szegődnek el azok, akik esetleg idénymunkát is vállalnának. A gyárakban pedig olyan béreket ajánlanak nekik, amivel a termelők képtelenek lennének versengeni, vagy ha mégis, az veszteséget okozna. Ezenfelül ott vannak az egyéb juttatások, a cafeteria, ruhapénz, utazási támogatás, amelyek szintén vonzóvá teszik a cégeket. Azok tehát, akik céltudatosabbak s előre terveznek, inkább az üzemeket, gyárakat választják. Az agráriumban marad a kevésbé képzett vagy nehezen betanítható munkavállaló. Nagy részük nem is megbízható. Akad, aki megígéri, hogy jön, majd aztán mégsem. Amikor kellene, csak feleannyian vagyunk a csapatban. Ezt nyilván elég nehéz megmagyarázni a felvásárlónak, aki pedig szeretné megkapni azt a mennyiséget és minőséget, amit kért – részletezte Szűcs Imre. Hozzátette, a helyzet évről évre rosszabb.

– Éppen ezért, amit csak tudunk, gépesítünk, ez pedig lejjebb viszi az árat, hiszen épp a kézzel szedett, darabos, friss piaci gyümölcsért lehet többet kérni. A géppel szedett gyümölcs csak ipari célra eladható. Emiatt kevesebb a bevétel, ami megint oda vezet, hogy nem tudunk versenyképes fizetést kínálni. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, nehéz helyzetben vagyunk. Ez egy ördögi kör. Ha én sem kapok többet a portékámért, én sem tudok többet ajánlani. Sokszor egyébként felesleges is, mert ha dupla annyit fizetnék – és szívesen megtenném, ha megérné –, az sem hozna magával minőségibb munkát – húzta alá.

Kiemelte, az egész éves növényvédelem, a gépek kopása is jócskán hozzájárul a költségekhez. Ezért muszáj következetesnek lenni. Tapasztalatai szerint sokan nem értik, hogy a gyümölcsből, ami kilónként több ezer forintért talál gazdára az üzletekben vagy a piacokon, hogyan nem futja jobb bérekre. Ám a termelőktől ezeket pár száz forintért, nyomott áron vásárolják fel a kereskedők. Ez évek óta probléma nemcsak a gyümölcsösökben, de a szőlőtermelők köreiben is.

A szőlőkben sem jobb a helyzet

Az anyagi biztonság miatt helyezkedett el egy nagyvállalatnál, erről számolt be egy egri nő, aki évekig rendszeresen vállalt munkát a környékbeli szőlőkben. Nyaranta viszont – a kéthetes szabadsága alatt – besegít régi munkaadóinak.

Molnár Gábor abasári borász azt tapasztalja, hogy a környékükön is nehéz alkalmi munkást találni egyes munkafolyamatokra.

– A szüret a borszőlő esetében már főleg gépi munka. Vannak azonban olyan területek, ahol a földrajzi adottságok miatt lehetetlen ez. Szerencsére számíthatunk azokra a munkatársakra, akik egész évben velünk vannak. Ami kritikus, az a szőlő feldolgozása és a szezonális feladatok sora. Erre nemhogy tapasztalt munkást nem lelünk, de jelentkező sincs – magyarázta Molnár Gábor.