kultúra

2021.10.20. 20:00

A feminista Államszövetség és az apajogú Unió is harcba száll a füzesabonyi történész sci-fijében

Varga ­Dániel a járási székhelyen él, a könyvtár és közösségi ház dolgozója. Végzettsége történész, közművelődési menedzser és digitális grafikus. A közelmúltban megjelent könyve, a Magányos csillag a forgalmazó könyvesboltoktól sci-fi, fantasy, krimi besorolást kapott.

Sike Sándor

– A könyvében sajátos képet vázol az alternatív jövő világáról. Mi a lényegük ezeknek a gondolatoknak?

– Egyetemista éveim alatt születtek meg az alapok, amik fölé a kész épület az azóta eltelt két évtized alatt épült. Közben többször dolgoztam illusztrátorként más kiadványok lapjaira, legtöbbször science-fiction és fantasy témában. A regényben látható illusztrációk is a saját munkáim. Az 500 oldalon vázolt gondolatkísérlet középpontjában olyan kérdések állnak, mint az egyénnek adható társadalmi felhatalmazás mértéke, a halálbüntetés jogossága, avagy meddig szabadságharcos valaki, és hol kezdődik a terrorista? Illetve az eddig megvalósított béke és a vélt erkölcsi fölény megvédelmezése érdekében bevethetők-e nukleáris fegyverek?

– A tudományos-fantasztikus művek iránti érdeklődése mikortól datálódik?

– A sci-fi és fantasy iránti érdeklődés kisiskolás koromtól elkísért, de meghatározóvá a középiskolás éveimben vált. Az 1990-es évek új hóbortja volt a fantasy szerepjátékok Amerikából érkezett világa, s ennek magyar változatai. Ez a hobbi teljesen igénybe veszi az ember kreativitását, hasonlatos a novellaíráshoz vagy egy filmes forgatókönyv megszerkesztéséhez.

Varga Dániel Magányos csillag című könyvének a bemutatóját a közelmúltban tartották
Fotó: fuzeshirek.hu

– Csak a sima érdeklődés nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy saját sci-fi világot ábrázoló könyvet írjon valaki.

– Ennek a világnak a megalkotásához jó támpontot adott a valós történelem beható megismerése. Mivel az első diplomámat történelemből szereztem, az egyetemi éveim alatt tanultak alapján bármely kitalált világ kitalált története megalkotható. Ezen a téren számomra fontos szempont, hogy bármilyen elképzelt világban is éljen, de az ember mindig emberként fog reagálni. A szerepjátékkönyvek másik meghatározó elemét a művészi tusrajzok adták, melyek egyértelműen hatással voltak a saját grafikai érdeklődésemre. A képzőművészet terén végül már dolgozó emberként szereztem hivatalos végzettséget, a XXI. század adta lehetőséggel élve, a computergrafika terén.

– Az írókról joggal feltételezzük, hogy olvasnak is. Hogy áll ön ezzel?

– A szerepjáték mellett az olvasás szeretete azóta része az életemnek, mióta megtanították velem első tanáraim az ábécét. Ebben a szülői, nagyszülői példák voltak rám pozitív hatással. A kötetek jelenleg is körbevesznek a könyvtári munkám során. Közművelődési referensként fontosnak érzem szülővárosomban az irodalom és a színművészet pártolását.

– Mi a könyvének a története?

– Tömören nehéz bemutatni. Az érdeklődés felkeltésére csak annyit: a történet az ember által uralt, XXVII. századi Galaxisban játszódik. Fénysebességre képes hajtóművek továbbra sem állnak az emberiség rendelkezésére, de az űr meghódításának legnagyobb fizikai korlátját már fél évezrede sikerült áthidalni. A féreglyuk-technológián alapuló átjárók keresztül-kasul behálózzák a lakható-kitermelhető bolygók, az éltető energiát biztosító csillagok ezreit. A századok alatt kiépített hálózat minden pillére kincset ér, arra még a galaktikus háborúk vonuló hadseregei is vigyáznak. A feminista Államszövetség és az apajogú Unió vad összecsapásai rendre megkímélik a világot összetartó járatokat. A 2660-as évig egyetlen térváltó kapu sem sérült vagy semmisült meg. Ám ekkor megtörténik az eddig elképzelhetetlen, a 622-es Átjáró elkeseredett merénylő áldozatává válik. Némi titkosszolgálati segítséggel.

Ezek is érdekelhetik