Bortermelői aggodalmakról, kutatási feladatokról tartottak konferenciát Verpeléten

– Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a termelők felismerték, valamit tenni kell annak érdekében, hogy a fajtahasználatunk a klímaváltozás prognosztizálható körülményei között a jövőben is megfelelő legyen a szőlőtermesztés számára – kezdte dr. Kocsis László, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora előadását. Ahogy azt hangsúlyozta, fontos, hogy tisztában kell lenni a biológiai alapokkal, hogy azok mennyiben befolyásolják az éghajlatváltozáshoz történő adaptációkat.

Hozzátette, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa létrehozott egy szakmaközi bizottságot, majd egy előkészítő munkát végzett termelői kérdőívek alapján. Meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép- vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani.

– Kérdés, a szaporítóanyagot, a zöld ültetvényeket miként kell rendbe tenni ahhoz, hogy a termelés a jövőben gazdaságosan folytatható legyen az éghajlatváltozás ellenére is – mondta.

Szavai szerint a felmelegedés és a szélsőséges időjárás alapvetően változtatja meg a borászkodás körülményeit. Nagy kérdés, a bejáratott szőlőfajták hogyan reagálnak erre, illetve mit tehetnek a pincészetek és a döntéshozók a hatások mérséklése érdekében.

– Rövid távon borászati technológiával, szüretmenedzsmenttel lehet reagálni a változásokra. Közép- és hosszú távon ez viszont valószínűleg nem lesz elegendő. Megoldás lehet az alanyfajták újragondolása, vagyis amire oltjuk az európai borszőlőfajtákat – tette hozzá.

Dr. Mikóczy Nárcisz előadásában a borszőlőültetvények ösztönzésének tapasztalatairól számolt be. Az ő családja a Neszmélyi borvidéken dolgozik.

– Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés – szögezte le az elején.

A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkoztak, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével valósították meg.

– A beruházásra a tatai Látó-hegyen 2016-ban telepített 23 hektáros ültetvényünkben került sor Irsai Olivér, királyleányka, sauvignon blanc, cserszegi fűszeres és ezerjó fajtáknál, melyek egy része törzsültetvény. Öntözőrendszerünk a felszín alatt van, s két éve működik – mondta. Az eredményekről is beszélt, kifejtette, kétségbeejtő volt a júliusi jégverés, ám onnantól folyamatosan öntöztek a szüretig, s a hetvenszázalékos kár ellenére jó mennyiségű szőlőt szüreteltek le. A rendezvény végén dr. Kocsis László és Varsányi Lajos vehette át a Katona István díjat, melyet a Magyar Borok Háza Alapítvány hívott életre.