Közösségi területeket hoztak létre a kétéltűeknek és a szitakötőknek a Mátrában

Megtartották a Kisvízi élőhelyek – Források, forráslápok és a kapcsolódó élőhelyek védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén című, Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projekt zárórendezvényét Gyöngyös-Mátrafüreden, a Harkály Ház Oktató- és Látogatóközpontban.

A projekt célja a Mátra, a Keleti-Cserhát és az Ipoly-völgy vizes és vízi élőhely-hálózatának fejlesztése volt, azok állapotának javításával, valamint újak létrehozásával. A fejlesztések elsősorban közösségi jelentőségű területek, a hal-, kétéltű- és hüllőfajok, illetve a fokozottan védett kétéltű- és szitakötőfajok védelmi helyzetének javítását szolgálják.

Az eseményen elhangzott, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai a Mátrában 189 kisvizes, néhány négyzetméter alapterületű élőhelyet hoztak létre és állítottak helyre, ezzel kedvező élő- és szaporodóhelyeket teremtve rengeteg élőlény számára. A magasabban fekvő területeken például az alpesi gőte, a sárgahasú unka, a foltos szalamandra, míg a Mátra alacsonyabban fekvő régióiban a barnavarangy, a lápi szitakötő, a dunai tarajos gőte és a vöröshasú unka számára teremtenek kedvező életkörülményeket ezek a vizes élőhelyek – tájékoztatta lapunkat Magos Gábor,  a Mátra és Tarna-Lázbérc Tájegység tájegységvezetője és természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. A Cserhátban és az Ipoly-völgy területén tizenöt helyszínen állítottak helyre vizes élőhelyeket, emellett újakat is kialakítottak. A cserháti területek vizes részeinek fejlesztésével a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte, a folyami rák,  a vágó- és kövi csík, valamint a szivárványos ökle életkörülményei javultak – ismertette Magos Gábor. Több mint tíz helyen építettek magas vadvédelmi kerítést, hogy az értékes forráslápok, a gyapjúsásos láprét vagy éppen a tőzegmohás fűzláp területétől távol tudják tartani az azokat károsító nagyvadakat, járműveket. Egyes részeken a gímszarvasok és a vaddisznók magas egyedszáma miatt nagy mértékű volt a taposás és a rágás okozta károsodás, ezért kiemelkedően fontos a kerítések szerepe. Mint megtudtuk, a projekt keretében megszüntették a Szent Anna-tó gátszivárgását, a Pisztrángos-tavak vízelvezetését és víztartását helyreállították. A Garábi-patak fenéklépcsőjét elbontották, amelynek a helyére surranó került. A Zsunyi- és a Cserkúti-patakon pedig megtörtént a meder eredeti állapotának visszaállítása. A kozárdi Pogányváron a korábbi geológiai bemutatóhelyet Natura 2000 bemutatóhellyé fejlesztették.

A projekt keretében létrejött továbbá egy a Natura 2000 területeket, értékeket népszerűsítő vándorkiállítás, valamint a kétéltűeket, illetve a projektet bemutató ismeretterjesztő természetfilm is. A projekttel érintett területen egy esőház és harminc ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A projekt 328 millió 442 ezer 297 forintból, az Európai Unió 100 százalékos támogatásával valósult meg, 2016. december 1-je és 2021. december 31. között.

Játékos tanulás a Vidra Verdán

– A projekt keretében elkészült az igazgatóság első, terepi foglalkozásokat biztosító oktatóbusza, a Vidra Verda, amely olyan oktatóegység, ami nincs tanteremhez kötve. Az iskolai csoportok erdei, réti vagy vizes modulok közül választhatnak, majd a választott modulok esetében, a szabad természetben járva, akár lakóhelyünk közelében vizsgálódhatnak, tanulhatnak a fiatalok. A gyerekeknek lehetőségük nyílik mintavételezésre, majd a buszon található kamera és hatalmas monitor segítségével a helyszínen szemrevételezhetik, megvizsgálhatják a begyűjtött élőlényeket – mondta Magos Gábor. – Továbbá a busz lehetőséget nyújt játékos tanulásra is, például mágneses és tapogató játékokkal, s háromdimenziós táplálékhálózatot szemléltető gólya és annak táplálékait ábrázoló állatokkal.