Az állatokkal szembeni kegyetlenségeknek csak a megújult törvény betartatása szabhat gátat

 A módosított törvény súlyosabban bünteti az állatok megmérgezését, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepek tulajdonosaival, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre, egyes esetekben magasabb, akár öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. 

Sok az elkötelezett állatvédő az országban, közölte portálunkkal Rudas Aranka, a hatvani székhelyű Kutyaszív Állatmentő Közhasznú Alapítvány elnöke. Szerinte már az 1998-ban megalkotott állatvédelmi törvény is nagyon jó volt, megállta a helyét, csak sem akkor, sem azóta nem igazán szereznek érvényt az abban leírtaknak. Az a véleménye, hogy egy jó törvényt hiába szigorítanak, amíg a meglévőt nem tartatják be, s a végrehajtó szervek nem élnek azokkal a lehetőségekkel, amire a törvény feljogosítja őket. 

– Az elmúlt tizenhárom év alatt bármilyen, állatok ellen elkövetett bűncselekményt derítettem is fel, bizonyítottság hiányában mindig megúszta az elkövető a büntetést. Amíg a törvény alkalmazói nem megfelelően állnak a kérdéshez, addig nincs visszatartó ereje a most megszigorított jogszabálynak sem. A közelmúltban született egy ítélet Hatvanban, egy horti ember hagyta a lovát éhen pusztulni. Kapott egy év felfüggesztett szabadságvesztést. Kérdem, akkor miről beszélünk? – háborodott fel Rudas Aranka. Az állatvédő szerint régóta súlyos probléma a szaporítók kérdése. 

– A szörnyű körülmények között, nem egyszer sötét pincékben belterjesen szaporított, ezért beteg, gyorsan elpusztuló egyedeket a nagy pénz reményében kamionszámra viszik külföldre. Sok kölyköt szoptatós korában elválasztanak az anyjától, ezek zöme elpusztul a hosszú úton. Ahol a jól működő állatvédelmi törvények miatt üresek a menhelyek, ott gyorsan gazdára találnak. Az értük kapott pénzért a szaporítók persze, nem adóznak. Ezzel a becsületes tenyésztőknek is kárt okoznak, hiszen mélyen az áraik alatt tudják adni a kölyköket, jellemzően piacok szélén, az autóik csomagtartójából – részletezte Rudas Aranka. 

Az alapítvány elnöke jó megoldásnak tartja azt, hogy januártól már nemcsak az állatviadalok szervezése, de az azokon való részvétel is bűncselekménynek minősül. Szerinte az állatok mérgezésével kapcsolatos szigorítás fontosságára a tavalyi turai madárelhullás is rámutatott. 

– Példátlan, hogy egy adott területen, egy bűncselekmény kapcsán ennyi állat elpusztuljon. Az elhullott védett ragadozómadarak bevallott száma 150 körül van. Ezek között milliós értékű különleges ragadozók is vannak, de őzek, macskák, kóbor kutyák is áldozatul estek – hangsúlyozta Rudas Aranka. 

Az állatvédő véleménye az, hogy az új törvény abból a szempontból próbál egy kicsit más lenni, mint az előző, hogy megpróbálja összehangolni az állatvédők, a hatóságok, illetve az önkormányzatok munkáját. Ez azonban újabb probléma forrása. 

– Az önkormányzatoknak komoly fejtörést okoz a törvény azzal, hogy meg kell oldaniuk a kóbor kutyák kérdését. Nem hivatkozhatnak pénzhiányra. Az egyik megoldás az, hogy gyepmesteri telepet létesítenek, de hol van erre a forrás? A másik, hogy szerződést kötnek állatvédő szervezettel, s annak menhelyén helyezik el a gazdátlan ebeket. Engem is napi szinten hívnak, nem nagyon van kivel szerződniük. Az állatmenhelyeknek nem tartható, ha újabb és újabb települések kutyáit mentik, mert akkor náluk lesz tömegnyomor – szögezte le Rudas Aranka, majd így ­folytatta. 

– Az ivartalanítás a megoldás Első hallásra kegyetlennek tűnhet, de még kegyetlenebb, ha a túlszaporodott állomány az utcán vagy túlzsúfolt, forráshiányos menhelyeken, rácsok mögött tengeti az életét. Ha a hivatalos tenyésztők kivételével általánossá válna az állatkereskedelemben az ivartalanítás kötelezettsége állami finanszírozással, és az párosulna az emberek felelősebb állattartásával, meggyőződésem, hogy tizenöt év múlva nem lenne szükség állatmenhelyekre.