Emléksétány készül a háborús hősökért az Eger-patak partján

– Miért tartották fontosnak az emlékhely létrehozását? 

– Arra, hogy az I. világháborúban elhunyt hősök előtt emlékművel tisztelegjen az utókor, már volt egri kezdeményezés. A múlt század húszas éveinek végén született meg a Hősök ligetének ötlete, vagyis az, hogy fákat ültessenek a halottak emlékére. Heves vármegye főispánja 1928. október 15-én kelt rendelkezésében fogalmazta meg, hogy fák ültetésével emlékezzenek, és táblákon tüntessék fel a hősi halottak nevét, esetleg azt is, hogy hol, mikor, milyen körülmények között estek el. 1930 áprilisában 200 hársfát ültettek el, 66 hős neve került fel zománctáblákra. Sajnos a fák zöme kiszáradt, a névtáblák pedig megfogyatkoztak. Arra gondoltunk, fel kell eleveníteni ezt a kezdeményezést és méltó emléket kell állítani az elhunyt egri hősi halottaknak. Így jött az emléksétány kialakításának ötlete a Kossuth Lajos és Klapka György utca közötti Eszperantó sétányon, a patakparton. Pályáztunk a Nemzeti Együttműködési Alaphoz, és ötletünk megvalósítására 2,8 millió forintot nyertünk. Ez után kezdődött el a tervezési folyamat, Fajcsák Dénes okleveles építészmérnök és az Arkt építészstúdió munkatársainak közreműködésével, akik segítettek a helyszín kiválasztásában is. 

– Hol tart a megvalósítás? 

– Hosszas kutatómunkával a Hadtörténeti Levéltár segítségével összegyűjtöttük az elhunyt egri hősök nevét. A kutatás során több mint 300 személyt tudtunk azonosítani. A mellvédfalra egyedi betűkészlettel kerülnek fel a nevek, speciális falfestéses technikával, tipográfus, és grafikusművész által megtervezve. A kövekből összeálló mellvéd lehet az emberiség összetartásának és összetartozásának stabil szimbóluma. A névtelen kövek jelenthetik az elhunytakat, akiket a fluoreszkáló felfestés tesz láthatóvá. Bízunk benne, az emlékhely finom tartalmi kódjaival, egyszerű vizuális megjelenésével őszinte s elmélyült interakciót vált majd ki a mellette elhaladókból. A tervek szerint ott egy központi táblát helyeznénk el, rajta felirattal: Sétány az I. világháborúban elhunyt egri katonák emlékére. 

– Mikorra tervezik az átadását? 

– A munkálatok a tél elmúltával, február végén kezdődnek. Először elő kell készíteni, megtisztítani a falfelületet, utána kerülhetnek rá a nevek. A sétány virágládáiba pipacsokat vetünk, hiszen ez a virág az I. világháború nemzetközi szimbóluma. Ha az időjárás engedi, március végére tervezzük az átadóünnepséget. Erre szeretettel várjuk mindazokat a leszármazottakat, akik a listában megtalálják hozzátartozójukat, és egy szimbólummal, egy kő elhelyezésével emlékeznének hősi halottjukra. 

A szegények gondozásáért

A két világháború között Magyarországon – a „hárommillió koldus országában” – a szegények, rászorultak gondozását tűzte ki célul Oslay József Osvald ferences szerzetes, amikor 1927-ben kidolgozta az Egri Norma rendszerét.  Az Egri Norma Alapítvány 1998 óta működik, de tevékenységi körük jelentősen kiszélesedett az elmúlt évek alatt.  Az I. világháborúban elesett egriek listája már ­olvasható alapítványuk honlapján. Mégpedig katonai besorolással, ranggal együtt, illetve az is megtudható, ki melyik gyalogezredben szolgált. Ennek feltüntetése nagyon fontos, mert a hozzátartozók ennek alapján könnyebben tudják azonosítani rokonukat.