Naponta tizenhétezer autóval kevesebb járhat majd Egerben, ha megépül az elkerülő

Az Egri elkerülő út közösségi tervezésén belül a tervezői konzorcium és Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. tavaly novemberben anonim, online kitölthető kérdőívet tett közzé. Ennek célja volt, hogy megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek optimális összehangolása a lakosság körében leginkább elfogadott nyomvonal megszületését eredményezi. Természetesen a törvényileg védett természetvédelmi-, örökségvédelmi területek megőrzése, valamint a zajterhelési határértékek betartása mellett, s még számos szempontot figyelembe véve. Arra irányultak a kérdések, hogy a

 milyen előnyöket vár, illetve milyen problémáktól tart az elkerülő építésével kapcsolatban, valamint az egyes, az út nyomvonalával kapcsolatos eltérő szempontok közül mit tart fontosnak. Ilyen példa, hogy az út a kőporosi pincéktől minél messzebb fusson vagy az elkerülő út Eger északi és déli városrészei között is gyors eljutást tegyen lehetővé.

A lakók elmondták a véleményük

– A célközönség Eger és a környékbeli települések lakossága volt. Összesen 1326 kitöltött kérdőív érkezett. A válaszadók között nagy arányban voltak a rendszeres autóhasználók, valamint a nyomvonal által jobban érintett települések – mint Eger mellett Ostoros, Novaj és Felsőtárkány – lakói. Az összegzés alapján elmondható, hogy a válaszadók több mint hetven százaléka az út megvalósításától a város személy- és nehézgépjármű forgalmának csökkenését, ezzel együtt a zaj-és légszennyezés mérséklődését várja. Ugyanakkor több mint negyven százalékuk jelezte, attól fél, ha az út nem elég közel épül meg a városhoz, akkor a szerepét nem fogja tudni megfelelően betölteni – közölte a NIF.

Közel nyolcvan százalék a városhoz közelebbi nyomvonalat, ezzel a gyorsabb eljutást és a nagyobb városi tehermentesítő hatást fontosabbnak tartja, mint a vele esetlegesen ütköző szempontok érvényesülését. A visszaküldött kérdőívek alapján a lakosság által preferált elhelyezkedés az ostorosiak szemszögéből továbbra sem egyértelmű: hatvan-negyven százalékban oszlik meg az ostorosi válaszadók körében, hogy a faluhoz közelebbi vagy távolabbi nyomvonalat részesítik előnyben.

A Tervezői Konzorcium és a NIF a nyomvonalváltozatok kijelölésénél a visszajelzéseket is figyelembe veszi. A tovább tervezendő nyomvonal alternatívákat hamarosan nyilvánosságra hozzák és a lakosság számára bemutatják, melyeket még véleményezhetnek. 

Dr. Pajtók Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje elmondta, kormánymegbízottként több egyeztetésen is részt vett a tervezőkkel, s a társadalmasítást kifejezetten hasznosnak tartja. Úgy látta a helyiek aktív közreműködése is az út megépítésének fontosságát mutatja.

– Úgy tudom a "szűkített" a továbbtervezésre legalkalmasabb nyomvonalváltozatok egy hónapon belül nyilvánosak lesznek. A tehermentesítő út – nevezzük így, hiszen nem a klasszikus értelemben vett elkerülő út épül meg – kapcsolódik majd az M25, és a Kistályai utakhoz. Az útnak lesz egy keleti elkerülő szakasza, egy a 24-es és a 25-ös utakat összekötő szakasza és egy Felnémetet elkerülő szakasza. A tehermentesítő úthoz természetesen több belterületi út fog csatlakozni, csökkentve ezzel a város belterületi forgalmát. Az elkészült szakértői tanulmányok szerint az út megépítése révén naponta tizenhétezer gépjármű forgalma helyeződik át erre az útra. Ez óriási szám, s ezáltal egyfajta új közlekedési minőséget hoz az egrieknek. Mérséklődik a reggeli és délutáni csúcsforgalom, jelentősen csökken továbbá a város zaj és környezeti terhelése. A tehermentesítő/elkerülő út, önmagában is egy élhetőbb várost eredményez – osztotta meg portálunkkal dr. Pajtók Gábor. Arról is beszélt; a városvezetés, Kacsó János főépítész szakmai útmutatása mentén több érdemi javaslatot is tett, melyeket a tervezők figyelembe vesznek.

– A Kistályai út tehermentesítésére megfontolásra javasoltam, hogy az M25-ös Andornaktályát elkerülő szakasza díjmentesítését. ( A Mezőkövesd felől érkezők többsége vélelmezhetően ezt az útvonalat venné igénybe.) A tanulmányterv tovább tervezése mellett tart a környezetvédelmi hatástanulmány készítése is. Ezt követi a nyomvonalhoz kötött környezetvédelmi engedélyezési eljárás. Ezután kormányzati döntés alapján -, az építési engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, s végül a kivitelezés. Ezen folyamatok időigénye becslések szerint hat év. Az út megépüléséhez, - a végleges nyomvonal ismeretében - elengedhetetlen Eger településrendezési eszközeinek megfelelő módosítása is. Amennyiben a szükséges forrás rendelkezésre áll, s a kormányzati döntés megszületik (erre a korábbi városvezetés felvetésére Orbán Viktor 2018. márciusi, egri látogatása során ígéretet tett) realitás lehet, hogy a következő kormányzati ciklusban megkezdődik, illetve jó részt megépülhet az út – húzta alá. 

Hangsúlyozta, a polgári kormány elkötelezett a vidék fejlesztés tekintetében. A kormány a következő ciklusban meg kívánja háromszorozni a vidékfejlesztéséhez kapcsolt forrásokat. Ez a kormányzati politika egyértelműen szolgálja az egriek érdekét, az egriek életminőségének javítását is.

Elmondta, a közelmúltban alkalma volt az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosának prof. dr. Palkovics Lászlónak az Egerhez és az Eger környéki településeket érintő, a gazdaság fejlesztését közvetlenül és közvetve szolgáló fejlesztésekre javaslatot tenni. Ezen javaslatok korábban az érintett önkormányzatokkal, gazdasági szereplőkkel, a Megyei Önkormányzat elnökével és a Heves Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarával egyeztetett fejlesztésekre vonatkoztak. Ezek olyan célok, amelyek megvalósításához kormányzati szintű döntések szükségesek. Egert illetően a felvetések többek között a Déli Iparterület infrastruktúrájának fejlesztéséhez, a 25-ös főút Eger átkelési szakaszának teljes felújításához, illetve a Bervai iparterület- lakótelep-és idősek otthonát érintő szennyvízhálózathoz kötődtek. Ezek megvalósulása részben több ezer munkahely megtartását- és további beruházások megvalósítására vonatkozó döntéseket, részben minden egri lakos érdekét szolgálják.