Börtönnel játszanak az illegális szemetelők, Hevesben is sok a baj velük

A 2021. évi II. törvény rendelkezései szerint tilos a hulladékot felhalmozni, a szabályoktól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni. A hulladék tulajdonjogát másra átruházni csak jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladékátadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért. A hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

Három év is járhat

Aki ezeket a szabályokat megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha engedély nélkül vagy a hatóság által nem engedélyezett helyen végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy a hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő veszélyeztetésére. A büntetés súlyosabb, azaz egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes vagy különösen jelentős mennyiségű, tíz tonnát vagy száz köbmétert elérő hulladékra, illetve különös visszaesőként követik el. 

A szemétszállítást állami szervezet végzi

Ferenczy Dániel, a gyöngyösi városrendészet igazgatója szerint sokan nem veszik figyelembe, hogy szemétszállítást hivatalosan állami szervezet végezhet, például a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató. – Ha magánszemély vagy illegális vállalkozás révén közvetlenül történik a szemétlerakás, az jogellenes cselekmény – jelentette ki Ferenczy Dániel. Ha lakosként valaki átad egy engedély nélküli vállalkozásnak szemetet, hogy megszabaduljon attól, akkor az átadó és az átvevő is vét vele. Ezért az átadó köteles ellenőrizni, hogy a vállalkozónak van-e engedélye, hogy ne kövessen el maga is bűncselekményt. Be kell mutattatni vele a szerződését. Ellenkező esetben, ha a felderítés során eljut a hatóság az átadóhoz, akkor ő is súlyos bírságot, akár a börtönbüntetést is kockáztatja – emelte ki a városrendészet igazgatója, majd folytatta. 
– Tapasztalataim szerint magánszemélyek és feketén szállítók egyaránt elkövetik a jogsértést. Az elmúlt három hónapban kezdett hatékonyabbá válni a munkánk, hiszen a hulladéktörvény tavaly vált ismertté mindannyiunk számára, viszont végrehajtási rendelkezés nem jött hozzá. Ki kellett dolgoznunk egy módszertant arra, hogyan lehet eredményesen alkalmazni. Ebben partnerünk a kormányhivatal, illetve a rendőrség. A legtisztább szituáció mindig a tettenérés. A városrendészetünk járőre helyszíni bírságot szabhat ki, illetve feljelentést kezdeményezhet. A közelmúltban egy engedély nélküli szállítót kaptunk el, a rendőrség bűncselekmény miatt járt el vele szemben. Születtek már komoly büntetések – fogalmazott Ferenczy Dániel. 
A városrendészeti vezető azt is hozzátette, hogy hosszú távon érdemes vizsgálni, mekkora visszatartó ereje van a bírságnak. Mint mondta, annak olyan jellegűnek kell lenni, ami érvényesíthető, és ne érje meg újra elkövetni a jogellenes cselekményt. 

Van lehetőség a szabályos szállításra - Dr. Szabó Anikó, Kál ­jegyzője elmondta lapunknak, hogy a településen a kommunális hulladék elszállítását szerződés szerint a hatvani Szelektív Nonprofit Kft. hevesi alvállalkozója végzi heti rendszerességgel. A lakosok külön igényelhetik az önkormányzat három darab ezerliteres konténerét is a szemét elszállítására, amit szintén a hevesi szállító visz el, csakúgy, mint a háztartásonkénti egy köbméter zöldhulladékot háromhavi terv alapján, illetve havonta egyszer a szelektíven gyűjtött hulladékot. Önkormányzati rendelet lehetővé teszi hétköznapokon a kiskertben összegyűlt ágak, avar égetését is. A veszélyes hulladék elszállítására egy ilyen anyagokat kezelő kecskeméti céggel van szerződésük. A szintén veszélyes hulladéknak számító elektronikai eszközök leadására háromhavonta szerveznek gyűjtést.