Rekonstrukció

2022.05.25. 14:00

A parádiak nem hagyták veszni múltunk fontos örökségét, a palócházat

A parádi palócház rekonstrukciója a végéhez közeledik. Az épület két éve égett le, rendbetétele időt vett igénybe. A Teleki László Alapítvány útmutatása alapján mostanra sikerült a helyreállítást végrehajtani.

Barta Katalin

A zsúptetőt egy idős mádi mesterember készítette

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

A zsúptetőt egy idős mádi mesterember készítette

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

Hamarosan újra megnyitja kapuit a parádi palócház, a tájegység egyik legfontosabb építészeti öröksége. Két évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy leégett két, nádfedeles műemlék épület a településen, a Sziget utcában. A múzeumként üzemelő parasztházat és a mellette lévő csűrt és egy melléképületet a helyi önkéntes tűzoltók éberségének köszönhetően sikerült a lángoktól időben megóvni. A parádiak és a palócság legjelentősebb műemléke az 1770-es évek végén épült ház, amelyet a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emlékeként tartanak számon, s melynek első két sejtjét zsilipelt technikával építették. 

Szerencsére a bútorzat, az összegyűjtött ruhák, használati tárgyak megmenekültek a tűztől, így azokat védett helyre szállították. Az épület rekonstruálása időt vett igénybe. A Teleki László Alapítvány útmutatása alapján mostanra sikerült helyreállítani, közel harmincmillió forintból. Elkészült a zsúptető is egy idős mádi mesternek köszönhetően. Mudriczki József polgármestertől megtudtuk, hogy miután felmérték a ház és a mellette lévő csűr állapotát a szakemberek, igyekeztek az épen maradt farészeket megmenteni, konzerválni. 

A jó idő beköszöntével már csak a falak meszelése maradt hátra, s a berendezési tárgyak is hamarosan visszakerülhetnek eredeti helyükre. 

Museum.hu oldal bejegyzése szerint a palócház 1969-ban nyitotta meg kapuit, az akkor még Heves Megyei Múzeumi Szervezet egységeként, ez volt az első tájház Heves megyében. A pitvarból, szobából és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal volt berendezve, mely tárgyakat Morvay Judit és Csilléry Klára gyűjtötte Parádon és a szomszédos Bodonyban a hatvanas évek elején. 

A tájház egy tipikus palóc nagycsalád XIX. század végi portáját és életmódját reprezentálja. A falu közepén álló, fából és kőből épült zsúptetős, háromsejtű ház régi parádi család tulajdona volt. A telek első részén, az udvaron lakóház, ólascsűr, hidasól és gémeskút áll. A háznak nevezett lakószobába a pitvaron keresztül juthatunk. A pitvar inkább tároló, mint lakóhelyiség, benne élelmiszert, egyéb házi eszközöket tartottak. 

A „ház” a családi élet színtere, az egyetlen fűthető helyiség. A sarokban nagy, lapos kemence, körülötte edények, vízlóca. Itt főztek, étkeztek, a sarokpaddal övezett asztalnál. A kemencén aludtak az öregek és a gyerekek. 

A pitvarból balra nyílik a fűtetlen hálókamra, ahol a nagycsalád nőtagjai aludtak. Szúnyoghálós ágyuk mellett, a rengőn a bölcső, az ácsolt és festett ládákban az asszonyok kelengyéje található. A férfiak az istállóban és a padláson aludtak: csak étkezni jártak a házba. A tervek szerint elődeink életébe néhány hét múlva újra bepillanthatunk. A településen a népcsoport tiszteletére megőrzött tájházban közelebbről is megismerhetjük a jó palócok egykori életmódját és szokásaikat. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában