Egerben tart közgyűlést a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége

A két napon át tartó tanácskozáson értékelik egyebek között az elmúlt esztendő szakmai tevékenységét és eredményeit, valamint szó esik a tavalyi év bevételeiről, s az idei költségvetésről is, illetve döntenek a szövetség új tagjainak felvételéről is.

Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója lapunknak elmondta, az egri vár látogatottsága visszatért a pandémia előtti 2019. évi szinthez. Rengeteg csoport bejelentkezett már idén nyárra, hogy eljönnek a várba, s bíznak benne, hogy ezt a szép látogatószámot fenn tudják tartani az év végéig.

Ennek érdekében rengeteg programmal várják az érdeklődőket, s azoknak is kínálnak lehetőségeket, akik nem – vagy csak később – tudnak eljönni Egerbe.

– Folyamatosan készülünk virtuális tárlatokkal, így lehetőségünk nyílik arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük olyanokkal is a műtárgyainkat, akik nem tudnak ellátogatni hozzánk. A legsikeresebb az Egri Borkóstoló – A szőlőművelés öröksége című bemutató, amely tavaly tizennyolcezres megtekintést ért el – jegyezte meg az egri vár igazgatója.

Ringert Csaba ismertette, a konferencia témája elsősorban a Magyar Géniusz Program, amelynek köszönhetően sok új tárlat jön létre és tudományos kutatások is indulnak. A vándorkiállítás jövőre Egerben is megtekinthető lesz, melyhez a Dobó István Vármúzeum is biztosít műtárgyakat, egyebek között Gárdonyi Géza titkosírását.

A megnyitón köszöntő beszédében Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere kifejezte örömét, hogy a Dobó István Vármúzeum ad otthont a közgyűlésnek.

– Eger önkormányzata kiemelten kezeli az egri várral kapcsolatos kérdéseket, s a vármúzeum az egri identitás egyik legfontosabb intézménye – húzta alá Mirkóczki Ádám.

Dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője isüdvözölte a résztvevőket. Megjegyezte, Magyarország kormánya kiemelt feladatának tekinti a kulturális örökségünk megőrzését.

Csapláros Andrea, a MVMSZ elnöke a Hírlapnak elmondta, a pandémia hatására a tavalyi év még nehezen indult országos szinten a kisebb és nagyobb múzeumok esetében is.

– Azt vettük észre, hogy az élet májusban kezdett beindulni, s júniusra teljesedett ki – ismertette Csapláros Andrea. – Örömünkre szolgált, hogy sokan itthon töltötték a szabadságukat, és rengeteg hazai látogatója volt a kiállítóhelyeknek. A pandémia miatt a kiállítóhelyek elkezdtek másképp gondolkodni, alternatívákat találtak ki arra vonatkozóan, hogy személyes jelenlét nélkül is érdekességekkel tudjanak szolgálni a látogatóknak, s így a múzeumi világ színesebbé vált.