Heves megyében is egyre gyakoribbak a viták a rossz szomszédság miatt

– Szomszédjognak nevezzük a jogi előírások alapján összefoglalóan azokat a szükségszerű hatásokat, korlátokat, amelyeket a békés egymás mellett élés és gazdálkodás során a szomszédok egymás és a saját tulajdonosi jogaik gyakorlása, érdekeik érvényesítése és ezek szükségszerű áthatása során pro és kontra tűrni kötelesek – ismertette dr. Domoszlai Csaba gyakorló jogász. Azt is hozzáfűzte, hogy az olyan korlátolt, dologi jogot, amelynek értelmében valaki használhatja a más tulajdonában lévő ingatlant, például a kertet vagy annak egy részét egy meghatározott célra, például átjárásra, szolgalmi jognak nevezzük. 

A meglehetősen szerteágazó szabályrendszerrel kapcsolatban dr. Domoszlai Csaba káli jogász és gazdálkodó, a helyi települési agrárbizottság elnöke a Hírlap kérdésére két alapvető élethelyzetet emelt ki. E szerint az egyik felvetés az, hogy kié a szomszéd fájáról áthullott gyümölcs, illetve átjárhat-e a kertszomszédunk a telkünkön? 

– A napjainkban hatályos jogi szabályozás szerint – közölte dr. Domoszlai Csaba – az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a gyümölcs tulajdonosa annak beszedését bármilyen okból elmulasztotta. Ha a telek határán túl lepotyogó gyümölcsre a fa tulajdonosa nem tart igényt, akkor elméletileg azon ingatlan tulajdonosának, használójának a tulajdonába kerül, ahová lepotyogott, pusztán az oda hullás tényével. Még abban az esetben is, ha a fa a másik telken áll. Itt leginkább az a megválaszolandó kérdés, hogy azért mulasztotta-e el a szomszéd a gyümölcs felszedését, mert nem tart igényt rá, vagy később szeretné ezt megtenni? A kertemben hasonló a helyzet, a szomszéd is, mi is összeszedjük, ki-ki azt, ami az ő oldalára hull. Ebből sosem volt közöttünk vita. Ugyanakkor, ha valaki átnyúl a telekhatáron, és onnan elvesz valamit, az akár lopásnak is minősülhet – emelte ki a jogász. 

Dr. Domoszlai Csaba a szolgalmi jog tartalmát két hobbitelek példájával szemléltette. Olyanokéval, amelyek közül az egyik csak a másikon való átjárással közelíthető meg. Mint erről kifejtette, a kérdés ebben az esetben az, hogy mit köteles tűrni az a tulajdonos, akié a szolgáló telek, azaz, amelyiken átjárhatnak, illetve mit tehet jogszerűen az, akié az uralkodó telek, azaz, ahová át lehet járni. 

– Abból van a legtöbb vita, hogy a telkünk melyik részét veheti igénybe a saját kertje megközelítéséhez az illető – tette hozzá dr. Domoszlai Csaba. – A szolgalmi jog alapvetően nem személyhez kötődik, hanem az adott ingatlanhoz, az annak aktuális tulajdonosát, használóját illeti meg, illetve terheli. Ha általánosságban van bejegyezve, akkor mondhatni, hogy az egységes egész ingatlant terheli. Ezt a bizonytalanságot kizárhatjuk, ha földmérővel egy térképi vázrajzot készíttetünk. Amennyiben azt mellékeljük a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, akkor, hasonlóan a vezetékjogok és egyéb telki szolgalmak többségéhez, ezt a jogot a térképen feltüntetett, meghatározott térmérték erejéig jegyzik be a tulajdoni lapra. Akkor már kizárólag ezt az útszerű megközelítési lehetőséget veheti igénybe a szolgalmi jog jogosultja. Tulajdonképpen mindig ez lenne a jó megoldás, de sokszor ez a jog nincs vázrajzi adatokkal alátámasztva. Ilyenkor gyakran a felek hozzáállásán múlik, hogy lesz-e vita közöttük. 

A jószomszédi viszony a lehető legjobb megoldás perlekedés helyett - A jelenleg hatályos jogszabályban rögzített szomszédjog sok más mellett szabályozza az áthajló ágak, átnyúló gyökerek, valamint a kerítés, a mezsgye, továbbá a tilosban talált állat kérdését is. Dr. Domoszlai Csaba álláspontja szerint az egymást nem szívelő emberek között ezek is rendszerint jó indokok a perpatvarra, de az ilyen viták általában látens problémák. Jó esetben a kerítésen át folytatott szópárbajban ki is merülnek az efféle nézeteltérések, talán meg is oldódnak. Elég ritka, hogy bírósági út lenne a vita vége. A jogász szerint rengeteg bosszúságtól megkímélhetjük egymást, ha kellően okosak vagyunk, s a szomszédainkkal jó viszonyra törekszünk. Valójában nem éri meg a pereskedés, az azzal együtt járó bizonyítás, az utánajárás mindössze pár kilogramm gyümölcs vagy kerti átjárás miatt. A jogász kiemelte azt is, hogy bár az írott szabályozáshoz kell tartani magunkat, mielőtt bárki bármit a sajátjaként felhasználna, azért szerencsés egyeztetni a szomszéddal arról, hogy neki mik a szándékai.