Bántóbbak és ingerültebbek is azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a képernyő előtt

Kun-Kisbakonyi Dóra, a Mozgástér Eger edzője portálunknak elmondta, nemcsak az a baj az okoseszközökkel, hogy már a kicsiknél is függőséget okozhatnak. A telefont nézve a fejünk előre helyeződik, káros helyzetbe kerül a gerinc és annak nyaki szakasza, és ülés közben rossz tartást vesznek fel. 

Ezeknek komoly következményei lehetnek. Kialakulhat elhízás vagy az egyik legnagyobb civilizációs betegségnek számító porckorong sérv is. Mindenkinek azt javasolja, iktassa be a rendszeres mozgást az életébe, és lehetőség szerint minél kevesebb időt töltsenek a gyerekek a számítógép vagy különböző okoseszközök előtt. 

– Úgy látom a tágabb környezetemben, hogy azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a képernyő előtt, ők bántóbbak, ingerültebbek. Akik a természetben vannak sokat, ők kiegyensúlyozottabbak – hívta fel a figyelmet egri olvasónk, Iváncsikné Bíró Orsolya Anna. Kifejtette, náluk csak a nagyobb gyerekek telefonozhatnak, ők is maximum naponta húsz percet, és az alkalmazásokban is korlátozva van, hogy mit nézhetnek, illetve szemmel is tartja őket közben, mit nyitnak meg. A kisebbek egy közösen kiválasztott rövid mesét nézhetnek meg. Az okoseszközök használata helyett a természetben szoktak kirándulni, játszótérre járnak vagy épp fagyizni, és a családjukban nagy hangsúly van a beszélgetéseken. A gyerekek nyáron mennek a nagymamájukhoz vidékre, ahol szintén sok időt töltenek kint. 

– Amikor én kicsi voltam, állandóan kint játszottunk a többiekkel, bicikliztünk, fára másztunk. Sajnálom a mai gyerekeket, amiért mindenhol a digitális dolgok veszik őket körül, még az iskolában is. Nálunk hiába nem szokás netezni, az osztálytársaik sokszor elmondják, miket látnak a világhálón. Úgy gondolom, sok káros dologgal találkozhatnak így, próbálom a gyermekeimet megvédeni ezektől – tette hozzá Iváncsikné Bíró Orsolya Anna.

Gál Gabriella feldebrői olvasónk családjában is arra törekednek, hogy minél több időt töltsenek a szabadban a gyerekekkel a vakáció idején. Az elsős fiának akkora a mozgásigénye, hogy igazából noszogatni sem kell, hogy ne telefonozzon, magától is inkább biciklizni, barkácsolni szeret. A két és féléves lányának egyáltalán nem engedi, hogy okoseszközöket használjon. Minden este könyvből olvas nekik mesét, amit a gyerekek nagyon élveznek. Jobbnak tartja a könyveket, mint a mesefilmeket, mert úgy gondolja, így szabadabban szárnyalhat a képzeletük.

– Tavasztól őszig minden szabadidőnket kint töltjük, a fiam télen mértékkel használhatja az én telefonomat, vagy azt megengedem, hogy mesét nézzen. Úgy gondolom, függőséget okozhat a kütyüzés, és ez káros. Inkább az együtt töltött időt és a sok mozgást részesítem előnyben, még akkor is, ha ez nagyobb figyelmet igényel tőlem, mint az, ha leültetném a TV elé – tette hozzá Gál Gabriella. 

A kütyüzés elmagányosít - Pauer Erika a Bródy Sándor Könyvtár Gyerekkönyvtárának csoportvezetője és Lovas-Szabó Kitti könyvtáros lapunknak elmondták, egy előadásban olyan aggasztó adatokat hallottak, hogy hazánkban a három évesnél fiatalabb gyerekek 42 százaléka "használ" okos eszközöket, és a kisiskolások majdnem 90 százaléka. Így túlterhelődik a kicsik idegrendszere, romlik a látásuk, és a fantáziájuk is beszűkül azáltal, hogy semmit nem kell elképzelniük, hiszen mindent látnak a képeken.  Egyes ajánlások szerint 12 éves kor alatt nem kellene okos eszközt adni a kezükbe, bár ez manapság szinte már kivitelezhetetlen. A mértékletesség azonban fontos lenne, és a példamutatás is, hiszen a gyerek a szüleit másolja. – Ebben a felnőtteknek van nagy felelőssége. Nem biztos, hogy a hiszti lecsendesítésére az a legjobb módszer, ha telefont adunk a kicsik kezébe. A beszélgetés vagy a meséléssel közösen eltöltött idő erősíti a szülő - gyermek kapcsolatot, míg a kütyüzés elmagányosít – jegyezte meg Pauer Erika.