Jóval kevesebb a termés az aszály miatt Hevesben

Múlt héten megkezdődött a kalászosok betakarítása megyénkben is. Szokás szerint az árpával indult a szezon, de kisebb-nagyobb búzatáblákat is vágtak már a kombájnok. 

Antal Balázs, a Füzesabonyi Agrár Zrt. növénytermesztési vezetője lapunknak elmondta, az árpában béraratást végeztek, s közepes, négytonnás terméseredményt tapasztaltak. A szemek tömege viszont alacsony, ami árcsökkentő hatású. A saját őszi búzájukat is elkezdték betakarítani. A korai fajtáknak kevés csapadék jutott, a szemek víztartalma az ilyenkor megszokott 14-15 százalék helyett 9,5 százalék, össze vannak száradva, olyanok, mint a sörét, sok hullik át a rostán. A hektáronkénti átlag a tavalyi 6-8 tonnával szemben 3,5 tonna, a jobb táblákon négy tonna, de még nagyon az aratás elején járnak. Ami problémát okoz a termésen túl, az az, hogy a szalma mennyisége is fele a megszokottnak, pedig nekik az állattartás miatt fontos lenne. Az aszály miatt a szalma nem is sárga, hanem szinte fehér színű. A búza minősége az európai szabványnak megfelelő, de a szemméret miatt a szokásos egy-két százalék helyett 15-20 is lehet, ami csak takarmánynak lesz jó. 

A szakember tudatta, a repce későn jutott csapadékhoz, 70 hektárt ki kellett tárcsázniuk, helyette kukoricát vetettek tavasszal. A megmaradt repce még vizes, ezért nem aratták. A termése rendkívül apró, nagy is lehet a veszteség. Megjegyezte, a búzát a repce szemméretéhez beállítva aratják, lehet, hogy a repcét a mákhoz szükségessel kell betakarítani. Mint mondta, a gépkezelőik ügyesek, jól állították be eddig a gépeket, nincsenek veszteségeik, kérdés, lehet-e még ezt fokozni. A tisztítóban is a legalacsonyabb intenzitású szelet kell alkalmazniuk, hogy a porral együtt a szemeket ki ne fújja a gép. 

Antal Balázst kérdeztük a műtrágya- és az üzemanyaghelyzetről is. Elárulta, a szükséges műtrágya mennyiséget megrendelték tavaly az akkori magasnak vélt áron, ám mivel nem volt csapadék, ami bemosta volna a talajba, nem szórták ki a teljes mennyiséget. Az alap foszfor műtrágya, tavaly 130 ezer forint volt tonnánként, most 550 ezer. 

Az üzemanyagra kötött szerződésük a beszállítóval tavaly decemberben lejárt és nem is tudtak újat kötni, csak most, augusztus elsejétől. A traktorokkal a kútra jártak tankolni, igyekeztek spórolni és tartalékolni egy esetleges üzemanyaghiányra is, az aratást megoldják. Míg a földeken tudnak spórolni a gépekkel, addig az állattartásban nem. Több környező kisebb termelő hozzájuk hasonlóan a közeli nagyobb kútra jár gázolajért, a kis magánkút nem is tudja fogadni őket. Előfordul persze így is, hogy a gép dolgavégezetlenül tér haza a töltőállomásról. 

Mindezeket a problémákat a felvásárlási árak egyelőre nem követik le. Az árpa tonnánkénti ára az induló 115 ezerről 105 ezerre esett, a búza esetében egy 120 ezres ár négytonnás eredmény esetén is csak az önköltséget érné el, ebben pedig nincs benne még a földbérlet díja. 
Csontos András, a Mezőgazdasági Szövetkezet Hort elnöke elárulta, náluk január elsejétől péntekig 120 milliméter csapadék hullott, ehhez mindössze néhány milliméter jöhetett szombaton, ennek eredményeként a tavalyi 6,5 tonna helyett 4,2 tonnás átlaggal aratták az árpát, és sör alapanyag helyett csak takarmányként tudják értékesíteni. 

A búzát is aratják, a mennyiség egyelőre fele a tavalyinak, a szemek összesültek, bár a beltartalmuk jó. Az árak visszafelé mennek, a 110–120 ezer forintos tonnánkénti búzaár 2–3 tonnás átlag mellett kilátástalannak tűnik. Az aszály gondot okozhat a megfelelő mennyiségű és minőségű jövő évi vetőmag beszerzésében is. A nitrogénalapú műtrágyák mennyisége és ára őszhöz képest már elérhetetlen. Az üzemanyagot tekintve az OMV-vel állnak szerződésben, nem voltak problémák, de most sok a bizonytalanság az ellátásban. Az alkatrészellátás viszont akadozik és drágulnak is a szükséges ­eszközök. 

A kapás növények sorsát alapvetően megválasztja a betakarítás végére ez a most következő hét nap

Antal Balázs szerint a kukorica korán virágzik, jó volna rá az eső, de a virágpor valószínűleg megsül ebben a rekkenő hőségben. A napraforgónak is nagyon hiányzik a csapadék, átlátni a sorok között. Mint kifejtette, 2007–2008-ban is volt nagy aszály, de ekkora nem, hogy ne legyen cső a kukoricán. Folyamatosan öntöznek, de egy nap múlva már sajnos nyoma sincs, a víz egyből elpárolog. Átállnak az éjszakai öntözésre, mert a 38 fokos hőség közvetlenül a föld fölött már 50 fokot jelent, s főznék a növényt. A talaj kemény, repedezett, talajmunkát sem lehet így végezni. A hőséggel kapcsolatban tudatta még, az istállókba ventilátorokat építenek be, hogy a tejelő teheneknek kicsit jobb körülményeket teremtsenek ebben a stresszes helyzetben. Az embereket továbbra is ellátják védőitallal. Csontos András szerint arrafelé a napraforgó még bírja az aszályt, a kukorica viszont csak térdmagasságú, lehet, hogy annak a csapadék már későn érkezne. A terméskiesés a jövő évi kilátásokat rontja le, hiszen meg kellene finanszírozni a következő évet. Körülbelül 250–300 milliméter csapadék kellene, egyenletes eloszlásban, hogy helyreálljon a talaj vízháztartása, s belvíz se legyen. Hatvan környékén a Zagyva mentén a mélyebben fekvő, rossz vízháztartású helyeken a legrosszabb a növények állapota.