Népmesék

2022.08.25. 19:20

A határon túl járt a Babszem Jankó Gyermekszínház csapata + fotók

Hazai pályázati forrásból három határon túli helyszínen játszott a gyerekeknek a Babszem Jankó Gyermekszínház. Erdélybe, Felvidékre és a Vajdaságba vitték el magyar népmesékből készült adaptációikat.

V.J.

Forrás: Gál Gábor/Heves Megyei Hírlap

– Milyen településekre, milyen korosztályhoz jutottak el? 
– Áprilisban Erdélyben jártunk, Gyergyószentmiklóson, ahol a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanulóinak és a Böjte Csaba által életre hívott gyermekotthonok lakóinak játszottunk. Az ott eltöltött pár nap csodálatos élmény volt. Felvidéki civil szervezetekkel nagyon régóta van együttműködésünk, ide többször eljutottunk az év során. Tavasszal és nyáron is, de még ősszel is ellátogatunk Gömörországba. Augusztus 4-e és 7-e között pedig a Vajdaságban vendégeskedtünk, ahol a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Szép Szó Műhely táborban vettünk részt Szabadkán. A Szép Szó a költészet, a próza, a pódiumművészetek iránt nyitott vajdasági fiatalok egyetlen közös műhelye, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ott lehettünk, szakmailag is izgalmas találkozás volt. 

– Milyen élményt adott ez? 
– A tábor maga is egy zegzugos, meseszerű helyen van, tele rejtekadó bokrokkal, göcsörtös fákkal, kanyargós téglaburkolatú utakkal. Nagyon ideális volt azokhoz a drámás játékokhoz, melyeket magunkkal vittük. A gyerekeket életkoruk szerint csoportosítottuk, és így egyszerre négyen láttunk munkához. Volt, aki inkább mozgásos, míg mások elméleti, de játékos foglalkozást tartottak. A cél minden esetben egyféle érzékenyítés volt egy adott téma iránt. A játék izgalmát hordozta az is, hogy a számunkra teljesen ismeretlen gyerekek, akikkel előzőleg csak egy röpke találkozáson futottunk össze, miként viszonyulnak a feladatokhoz. Az én csoportomban például volt egy kisfiú, aki épp a saját nővérével került szembe egy konfliktuskezelős játék során. Az öcsike nagyon katonásan érvelt! Mikor vége lett a foglalkozásnak, megkérdeztem tőle: milyen volt a nővéreddel szócsatát vívni? Nem izgultál, hogy ellen kellett szegülnöd itt a többiek előtt? Mire ő, nyugodtan ezzel a szóval tette le a pontot: megszoktam. 

– Milyen darabokat vittek? 
– Úgy gondolom, az identitástudatot nemcsak határon innen, hanem határon túl is erősíteni kell. Fontos, hogy magyar nyelven játsszunk az ottani gyermekeknek. Olyan magyar népmesék adaptációival készültünk, melyeknek a színpadra vitele, technikai kivitelezése könnyen megoldható. Ilyen volt például az ­Együgyű Misó című népmese, vagy a Falra mászni tilos! című vásári komédia, mellyel az erdélyi gyerekeket ajándékoztuk meg. Felvidékre többek között Az égig érő paszuly, a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című meséket vittük, játszottunk óvodásoknak és kisiskolásoknak is. Szél Anikó, Szőke Andrea és Fehér István kollégáimmal vettünk részt ezen a pályázaton, melyre kétmillió forint támogatást nyertünk. Fantasztikus lehetőség volt ez számunkra: a Babszem Jankó Gyermekszínház idén 25 éves, és ezeket a határon túli vendégszerepléseket csodálatos születésnapi ajándékként éltük meg. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában