Zarándoklat

2022.08.20. 15:14

Újra elzarándokoltak Honvédhalmához a Kerecsend környéki hívek

Barta Katalin

Szép hagyományt élesztett újjá a a kerecsendi hívő közösség

Forrás: Facebook

A település legnagyobb ünnepe zajlik e napokban. A háromnapos esemény nyitányaként pénteken délután négy órakor gyalogos zarándoklatra indult a hívő közösség a közeli Honvédhalmához. A kétkilométeres séta közben énekkel, lobogókkal imádkoztak az esőért és a papi hivatásért. A szabadtéri szentmise délután öt órakor kezdődött, amit Szabó József plébános celebrált. 

A szertartásra számos közeli településről – Kápolnáról, Kompoltról, Tófaluból – is érkeztek hívők, akiknek emlékezetében még elevenen él a régi honvédhalmi zarándoklatok emléke. 

Mi is részt vettünk a megindító szabadtéri misén, ahol az idősebbektől megtudtuk, Tófalu és Kerecsend között népi kezdeményezésre jött létre a Honvédhalmi Boldogasszony kegyhelye, a Honvédhalmi vagy Tófalui szentkút. A kút ma is ott található a kis kápolna mellett, s a hívek most is meríthettek belőle, annak ellenére, hogy az az idei aszály miatt számos környékbeli kút elapadt.

A Wikipédia bejegyzésében az áll, hogy a kegyhely írásos említése 1887-ből származik, mikor Varga Lajos jászárokszállási énekes ember a nép száján élő emlékeket lejegyezte. Újabb említése 1948-ban keletkezett kéziratos népénekben olvasható Honvédhalmi Boldog asszony címmel, melyben „Szűz Anya legszentebb kútjaként” említik. A kegyhelyet 1948 és 1975 között is rendszeresen látogatták a hívők, abban az időszakban, amikor az elmúlt rendszer vallásellenessége erősödött.

Az emlékezet szerint a kápolnai csata – 1849. február 26-27-én – hadmozdulatainak egyik helyszíne a Tófalu és Kerecsend közötti terület volt. A Tárna és a Kígyós patak által kerített területet Honvéd halma megnevezéssel ismerteti Pesty Frigyes helynévgyűjteménye, miszerint 1849-ben nyerte nevét az itt táborozott, csatázott és elesett honvédekről. 

A község e külterületét a néphagyomány Honvéd-halmi-dűlő és Honvéd-halmi puszta megnevezésekkel őrzi s a csata idejére helyezi a földrajzi névmagyarázatot: „egy halom, sok honvéd halt meg, s itt temették el őket, az 1849. évi februári kápolnai csata eseményei e területen zajlottak.”

A birtokviszonyok megváltozása után évekig a téesz területéhez tartozott a szentkút. Fokozott kiépülése az 1950-es évektől kezdődött, a forrást kútgyűrűkkel kerítették, a körülötte álló fákra, fafülkékbe Mária szobrokat, képeket helyeztek. Heti rendszerességgel, leginkább vasárnaponként zarándokok keresték fel a kegyhelyet a környékbeli településekről. 

Szakrális kis emlékek, kőből épült szobrok, keresztek, harangláb, oltár, barlang és hálatáblák jelölték a szentkúthoz zarándokló emberek háláját.
A helyszínen egy másik, népi kezdeményezésre létrejött, hivatalosan el nem ismert búcsújáróhely kezdett kiépülni. 1948 őszén egy hasznosi parasztasszonynak, Csépé Klárának megjelent Szűz Mária, s látomásában egy gyógyforrást mutatott neki, melynél hamarosan kis kápolna épült. A múlt század hetvenes éveiben az akkori rendszer vallásellenessége vetett véget a tófalui szentkút fénykorának.

Az egyház által jóvá nem hagyott kegyhelyet, a környező falvak lelkészei sem nézték jó szemmel. Nem ismerték el a népi kezdeményezésre létrejött, nagy tömegeket vonzó, méreteiben is gyorsan növekedő szoborcsoportokból álló szent helyet. A szobrokat a karhatalom kérésére a helyi és környékbeli papok sem szentelték föl. A kút vizét bevizsgáltatták, a KÖJÁL fertőzőnek találta. Érseki körlevélben szólították fel a megye településeinek zarándokait, a szobrok elszállítását kérve, majd az egyház az akkori karhatalommal karöltve felrobbantotta az ott maradt építményeket. A kúthoz vezető zarándoklatokat betiltották, a búcsúvezetőket és a szent kutat gondozó asszonyokat megfélemlítették.
2010-ben megkezdődött az elfeledett búcsújáróhely újjáépítése. Újból kiásták a kút aknáját három kútgyűrű mélységig és a víz újból felfakadt. A lerombolt emlékművek helyén mára újakat emeltek. 

A pénteki zarándoklattal, s az azt követő szabadtéri misével új korszak kezdődött a környék hívői számára. A kegyhely újra betöltheti eredeti hivatását. Reményt, hitet, vigaszt nyújthat az oda zarándoklóknak. Azoknak az idősebbeknek, akik soha nem rendültek meg hitükben, s azoknak is, akik most keresnek és találnak reményt a Jézusba vetett hitben. 

Az ünnep ma délután öt órakor folytatódik a augusztus 20. tiszteletére rendezett ünnepi szentmisével a helybeli katolikus templomban. Ezt követően áldják majd meg az idei új kenyeret, szelik fel Kerecsend tortáját, majd a templomkertben vendégelik meg az ünneplőket. 
Vasárnap délelőtt, 11 órakor rendezik meg a község hagyományos búcsúját, amelynek – a hagyományokhoz híven – meghatározó része lesz a szokásos körmenet. 

Ezen a három napon át tartó ünnepen emlékeznek meg továbbá Kerecsenden arról is, hogy hatvan évvel ezelőtt szentelték fel a településen felújított templomot, huszonöt esztendeje pedig a világháborúban megsérült tornyát építették újjá. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában