2022.09.02. 17:15
Oroján Sándorék is készítenek egy előterjesztést az energiaproblémák megoldására
Százmillió forintot különített el az egri közgyűlés a TOP Plusz forrásokból a fűtőmű áttervezésére, a gázfüggőség csökkentésére.
Képünk illusztráció
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
– Az egri távfűtőmű jelenleg 72 megawatt teljesítményre képes, ami bőven elegendő a város ellátására. A létesítmény 4910 lakást lát el, valamint 1200 lakás fogyasztásának megfelelő vállalkozást, és egyéb épületet. A fűtés és a melegvíz előállítása is gázalapú. Ez jelenti a problémát – mondta lapunknak Oroján Sándor, a Fidesz-KDNP egri önkormányzati frakcióvezetője. Mint ahogy arról már beszámoltunk, az augusztusi közgyűlésen tárgyalták a TOP Plusz források felosztásának tervét, s a képviselők egy olyan javaslatot szavaztak meg, amelyben százmillió forintot különítettek el a gázfüggőség csökkentésének megtervezésére. Lapunk arról érdeklődött, hogy a frakcióvezető szerint miért van erre szükség.
– A következő évtizedek arról fognak szólni, hogyan garantáljuk a biztonságunkat, ezen belül pedig az energiaszükségletet, annak biztonságát. Már rövid távon is probléma a háború, a háborús infláció és az energiaválság. Mindezt tetézik a brüsszeli elhibázott szankciók. Ennek az eredménye az, hogy az októberi gázbeszerzési ár az Evatnak már a korábbi ár tizenötszörösébe kerül. Önerőből ez kitermelhetetlen, de segítség a kormányzati kompenzáció, ami fedezi majd a rezsicsökkentés fenntartását, ám ez még a jövő zenéje. A gondok viszont már most is világosan látszanak. Fel kell készülnünk a gázfüggőség csökkentésére – húzta alá. Elmondta, hogy ennek érdekében az Evatnál már elindult egy komplex terv készítése, amely a fűtőmű átállását vizsgálja fenntarthatóbb energiaforrásokra, illetve geotermikus-, valamint napenergia bevonását az egri energiaellátásba.
– Ezért volt szükség a százmillió forint forrásra, amelyet a Top Pluszból elkülönítettünk a projekt tervdokumentáció finanszírozására. Mindez a közgyűlés bölcsességének köszönhető. Ha Mirkóczki Ádám polgármesteren múlott volna, akkor most erre nem lenne pénz, hiszen látványberuházásokra költötte volna. A tervek megvalósítása egyébként önerőből biztos, hogy lehetetlen lesz, erre kormányzati és uniós támogatásokra, például KEHOP forrásra lesz szükség – magyarázta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy a szeptemberi közgyűlésre már készülnek egy előterjesztéssel, amely a rövidtávú energiaproblémák kezelését célozza.
– Röviden ésszerűsítésre, felelős gazdálkodásra és pártok felett álló együttműködésre a város érdekében biztosan szükség lesz – zárta szavait Oroján Sándor.
Folyamatosan fejlődik a fűtőmű
Az Evat honlapja szerint az egri távhőszolgáltatás története 1972. december 26-án indult, 174 lakást és két közintézményt ellátó termokonténer üzembe helyezésével. A következő évben bízta meg az épülő távhőrendszer feladataival Eger Város Tanácsa a mai EVAT Zrt. jogelődjét, az Ingatlankezelő-Közvetítő és Lakásberuházó Vállalatot.
A Malomárok utcai Fűtőművet 1974 áprilisában adták át 34 megawatt beépített hőteljesítménnyel – ez a város távhőszolgáltató rendszerének máig a legnagyobb létesítménye. Az Ingatlankezelő- Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat (IKLV) 1991-ben alakult át EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Részvénytársasággá, azaz létrejött az EVAT Rt.
A EVAT Zrt. 2007-ben lépett ki a szabad gázpiacra, ezzel akkor nyolc százalékkal tudta a hődíját csökkenteni. A fűtőmű teljesítménye az évek során folyamatosan bővült, korszerűsítésekkel, fejlesztésekkel csökkentették a hődíjakat. 2020-ban is nagyszabású fejlesztések valósultak meg pályázati pénzből. Tavalyi besorolás szerint az egri távhő primerenergia-hatékonysága „C” jelzésű, a zöldenergia felhasználása „F” kategóriába esik, a széndioxid-kibocsátás pedig szintén „C” minősítést kapott.
