Dr. Balsai István jelentette be Kálban: „...1956-ban háború volt, a bűnei nem évülhetnek el!”

„Nehéz beszédet mondani, amikor a magyar politika olyan színessé vált – vezette be mondandóját az egri nagygyűlésen Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Munkástanács egykori elnöke a Gárdonyi Géza Színházban pénteken délelőtt 11 órakor tartott ünnepségen. „A politika ma egyszer piros, egyszer más színű” — folytatta a szónok. – „Nem igaz, hogy demokrácia van ma, s nem igaz, hogy piacgazdaság van...” 

E kijelentését személyes tapasztalataival indokolta. Úgy vélte: az élelmiszer-gazdaság, a mezőgazdaság helyzete is ezt támasztja alá. Izsákon például a termelők hat forintot kapnak a szőlő kilójáért, amiből nem lehet megélni. Az üzletekben francia tejet kapni, miközben a hazai tejtermelést visszafejlesztették. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a rendszerváltás valójában nem itthon indult el 1989-ben, hanem a nyugati világban bizonyos érdekcsoportok előkészítették. Elkeseredetten ostorozta a kormány Kupa Mihály nevével fémjelzett gazdaságpolitikáját. „Meg kell mondani a mai társadalom vezetőinek, hol tévesztettek irányt” — hangsúlyozta. A nép türelmességéről szólt, amely végigszenvedi ezt a rendszerváltást. Ezzel szemben, mondta: „Ott ülnek az elvtárs-urak, és elszabotálják a magyar jövőt.” Úgy vélte, ezért vissza kell nyúlni '56 értékeihez.

A beszédet a jelenlevők egy része hangos tapssal, más része döbbent csenddel követte. Ezután a Cantus Agriensis vegyeskar, s a Gárdonyi Géza Színház művészei dokumentum-összeállítással emlékeztek a harminchat év előtti történésekre. A bazilikában parádés hangversennyel ünnepeltek a város polgárai.
Kálban történelmi bejelentés hangzott el azon az ünnepi eseményen, amelynek szónoka dr. Balsai István igazságügy-miniszter volt. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos igazságtételhez fűződően kiemelte: a világ előtt ez már ismert volt, hiszen az ENSZ hosszas elemzés után állapította meg, hogy azon az őszön hazánkat agresszió érte, amely háborús helyzethez és cselekményekhez vezetett. Immár nemzetközi jogilag is tisztázott, hogy az ország megszállás alatt állt, háborús események zajlottak a szembenálló felek között, s a polgári lakossággal szemben, amelyhez nem volt szükség hadüzenetre. Az más kérdés — jelentette ki tudósítónknak adott rövid interjújában —, hogy itthon ez idáig mindenki más „mederbe” terelte az események értékelését. 

A helyi katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisét követően — a község központjában lévő épületen elhelyezett ’56-os márványtábla előtt — rendezett megemlékezésen mondta ki a miniszter: „...1956-ban háború volt, bűnei nem évülhetnek el!” 

Erre utalva jelentette be szónoklatában : 

— Nem tudtunk még eleget tenni az igazságtétel során annak a jogos elvárásnak, hogy felelősségre vonjuk az elmúlt rendszer legsúlyosabb bűneinek elkövetőit. Önök tudják, hogy ennek a jogi megközelítése korábban zátonyra futott, most azonban három törvényjavaslat kerül a Parlament elé. Az egyiket az MDF- frakció már benyújtotta, a másodikat a kormány nevében a jövő héten terjesztem be, a harmadik pedig a KDNP javaslata lesz. Mind-mind különböző megközelítésből és jogcímeken szorgalmazza a bírósági felelősségre vonást azokban az esetekben, amelyekben ez lehetséges... A legfőbb ügyész elrendelte a nyomozást a háborús helyzet előidézése, kirobbantása, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyelőre ismeretlen felelősei, tettesei ügyében. Sejtjük, hogy kikről van szó, azonban a nyomozás és a vizsgálat derít majd fényt kétséget kizáróan személyüket illetően...

A szónok a továbbiakban kiemelte még, hogy a forradalom és szabadságharc 36., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója arra késztet bennünket, hogy számot vessünk immár szabad életünk vállalásaival, munkánk eredményeivel. Ezek közé tartozik, hogy aránylag nyugodt körülmények között végeztük el a rendszerváltás eddigi teendőit, hoztuk meg az ehhez szükséges törvényeket, tettük sínre a százezreket érintő kárpótlás folyamatát, alapoztuk a piacgazdaság struktúráját, teremtettük meg a jogállamiság, a demokrácia feltételeit.

Főhajtással tisztelegtek az ’56- osok emléktáblája előtt. E márványlaphoz kísérte a lakosság koszorúját dr. Balsai István, a kormány tagja, illetve Tompa Vilmos polgármester. Kegyelettel adóztak a mártírok emléke előtt a pártok helyi képviselői, majd dr. Balás István helyezett el koszorút a köztársasági megbízotti hivatal nevében. A bensőséges aktus alatt a helyi Bartók Béla, illetve a füzesabonyi Tinódi Férfikar alkalomhoz illő dalcsokra hangzott fel.
Az új harang és az újjávarázsolt templom szentelése nemcsak a falu lakóit, hanem a környéken élőket is oda vonzotta. Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke végezte a szertartást.

Az érsek fölidézte 1956-ot, amikor tanára úgy fogalmazott a szabadságharc leverése után, hogy ezt a sebet a kommunizmus már nem heveri ki. Akkor jámbor bátorításnak tűnt ez, de ma már nemzeti ünnep október 23-a.

A harang megáldása után a gyönyörű templomot szentelte meg, és misézett egri érsek. Szentbeszédében kiemelte, ma már ünnep ez a nap, az emberek fellobogózzák a házukat. Ez is a magyarság életrevalóságáról beszél, akárcsak a harang és a megújult templom.

Hevesen az ünnep alkalmából Eötvös József nevét vette fel a középfokú oktatási intézet. Új tornatermet avattak Karácsondon.