Ólom a csapvízben: Gyöngyösön többhelyütt magas a kockázat, de Eger és Hatvan is érintett

A csapvíz a legtöbb településen kiváló minőségű Magyarországon, de a régi vízvezetékekből ólom kerülhet a csapvízbe, ami veszélyes - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a Facebook-oldalán, az Egészségügyi Világszervezet Ólom prevenciós hetéhez kapcsolódva.

Az NNK szerint Magyarországon a vezetékes csapvíz a legtöbb településen kiváló minőségű, de az elosztóhálózatban – annak nem megfelelő anyaga vagy állapota miatt – bizonyos káros anyagok megjelenhetnek benne.

Az egyik ilyen káros anyag az ólom, amely elsősorban a régi épületekben lévő ólomcsövekből kerülhet a csapvizünkbe – hívta fel a figyelmet az NNK. Közölték azt is, az Egészségügyi Világszervezet Ólom Prevenciós Hetének keretében a következő napokban több posztjukban fognak ezzel a témával foglalkozni.

A bejegyzésben megjelölték a csapvíz ólomtartalmáról készített kockázati térképet, amely segítségével bárki megtudhatja, lakóhelye szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata.

Mi megnéztük ezt a térképet, ebből kiderül, megyénk városai közül Hevesen, Füzesabonyban és Lőrinciben nincs ok a félelemre, nagyon alacsony a kockázata annak, hogy ólmos legyen a csapvíz. Eger esetében már nem lehet ezt elmondani, közepes kockázatú leginkább a belváros, de akad még egy-két hasonló terület. Hatvanban ennél nagyobb a baj, több területen magas ólomkockázatot mutat a térkép, de a legrosszabb a helyzet Gyöngyösön, a térkép szerint több helyszínt a nagyon magas kockázatba sorolják.

A honlapon azt írják, az ivóvízben levő ólom kockázatának becslése az országos ólomkockázat-felmérés (úgynevezett feltáró monitoring) eredményein alapul, amely egy országos szinten reprezentatívnak tekinthető vizsgálat, közel 2800 ivóvíz mintavétellel. Az ólomkockázat épülettömb szinten van megadva, ahol egy épülettömb az egymást keresztező utak, utcák által lehatárolt épületek csoportja. Az ólomkockázat meghatározásánál többek között az épületkort is figyelembe vették, a felhasznált épületkor adatok a 2011. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatalból származnak, tehát a térképek a 2011. után bekövetkezett változásokat nem jelenítik meg.

Fontos, hogy egy adott épület, lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt épülettömbön belül lehet új építésű épület – aminek a kockázata alacsony – és ennek a fordítottja is igaz lehet: egy új építésű épülettömbben is lehet néhány régen épült ház, amelyeknek a kockázata magas lehet. A kockázatot az is csökkenti, ha egy régi épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték. A kockázat pontosabb meghatározásához használja a kockázati kalkulátort is.