Fő, hogy mindig legyen eleség: gyúrhatjuk a cinkegolyót, de mással is etethetjük a madarakat

A madarak ott telelnek, ahol a legjobb esélyük van a túlélésre. Vannak fajok, amelyek nálunk telelnek, de nem itt költenek, vannak fajok, amelyek elköltöznek télire, és olyanok, amelyek egész évben itt maradnak.

Alapvetően nem szükséges etetni a madarakat, hiszen az evolúció során úgy fejlődtek ki, hogy találnak maguknak élelmet. Sokan mégis úgy gondolják, ezzel segítenek nekik, vagy egyszerűen csak a közelükbe akarják csalogatni őket.

Az etetés kezdése főként az időjárás függvénye. Komolyabb fagy esetén, vagy amikor hótakaró lepi el a tájat, már érdemes elkezdeni a madarak etetését, és folytatni tavaszig. Fontos, hogy ha elkezdtük az etetést, akkor lehetőleg a szezon folyamán végig folytassuk. A madarak megszokják, hogy adott helyen találnak táplálékot, és ha ez a forrás megszűnik, komolyabban veszélybe is kerülhetnek, el is pusztulhatnak. Érdemes előre eltervezni, mennyi élelmet tudunk kitenni. Ha azonnal új adagot teszünk ki, amint elfogy, márpedig pár órán belül elfogyhat, akkor több és több madár jár rá az etetőre, és nem biztos, hogy elegendőek lesznek a készleteink. Nem az a lényeg, hogy mindig legyen étel az etetőben, hanem az, hogy a nap adott szakában számíthassanak rá, hogy ott biztosan találnak.

Többféle élelem is kitehető: Az első csoportba tartoznak az olajos és lisztes magvak, ezek közül a leggyakoribb téli madáreleség a napraforgó magja, de szeretik a kölest, a kukoricát, a muhart, a tökmagot és a diót is. Ezt a típusú eleséget madáretetőben célszerű elhelyezni, esetleg érdemes némi faggyúval „cinkegolyókat” készíteni és kiakasztgatni. Másik típusa a madáreleségnek az állati eredetű zsiradékok: faggyú, háj, szalonna, nyesedék, akár egy kis húsmaradvány is. Harmadik csoport a konyhai hulladéknak számító növényi anyagok, mint a konyhai zöldségek, amik a főzésből kimaradtak, vagy a romlásnak indult gyümölcsök. Természetesen a teljesen ép gyümölcsöt is szeretik. Ezeket olyan helyekre érdemes kiszórni, ahol a madarak (különösen a rigók) könnyen elérhetik. Az áruházakban is kaphatóak különböző, előkészített madáreleségek, általában ezek is megfelelőek.

Víz kihelyezése abban az esetben nem szükséges, ha van olyan állandó vízfelület a közelben, amely nem fagy be. Ha nincs, vagy befagyott, akkor tehetünk ki vizet olyan tálban, amely nem mély, hogy a madarak fürödhessenek is benne. A meleg vizet a madarak nem szeretik, így nem érdemes ilyet kitenni csak amiatt, hogy később fagyjon meg.

Többféle madáretető van, az a fontos, hogy tető legyen fölötte, hogy ne ázzon el az élelem. Lehet vásárolni ház alakút, vagy készíteni akár dúcetetőt, ami egy pózna tetejére helyezett zárt etető, de a madaraknak jó az is, ha megfelelően kivagdosott PET-palackot teszünk ki. Védett erkélyen egy virágalátét is jó megoldás.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan tartsuk tisztán az etetőket, Tóth Péter gerinces zoológiai referens azt válaszolta, hogy a csapatokba verődő, rendszeresen megjelenő madarak, a félig megrágott eleséggel, elhullajtott tollakkal, ürülékkel könnyen adhatnak át egymásnak betegségeket. Ennek esélyét kizárni nem lehet, de mérsékelni igen. Tartsuk a madáretetőt tisztán, rendszeresen takarítsuk ki szezon közben is. Az etetőn vagy alatta, környékén felhalmozódott ürüléket, vagy régóta ott álló, romló madáreleséget távolítsuk el. Szezon végén a madáretetőt, itatót távolítsuk el és tisztán tároljuk télig. Ha legyengült madarat találunk az etető környékén, hívjuk szakembert, hogy szükség esetén megvizsgálhassa, kezelhesse (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon madármentőhely működik ). Egy veszélyes betegség a sárgagomb-betegség, amelynek terjedése összefüggésbe hozható a madáretetéssel, madáritatással. Erről egy, a BNPI honlapján korábban megjelent hírből részletesen lehet tájékozódni.

Ha kíváncsi, felismeri-e a különböző hazai madárfajokat, tegye próbára tudását kvízünkkel.