Interjú

2022.12.09. 13:56

A közösséget építik Besenyőtelken

Besenyőtelek könyvtárának vezetője szerint a bibliotéka nagyon fontos színtér mai rohanó világunkban, mivel életünkben egyre nagyobb szerepet kap a digitalizált világ, és az emberek az internet segítségével kommunikálnak, ezért háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatok. A könyvtár működéséről Kristonné Kovács Ritát kérdeztük.

Sike Sándor

Jorge atya, mezőkövesdi plébános többször is tartott már előadást a helyi könyvtárban

Forrás: HMH

– A közvetlen kapcsolattartási formát hogyan segíti a könyvtáruk? 
– Előadásokat szervezünk például, ahol lehetőség nyílik kötetlen, illetve az adott témával kapcsolatos beszélgetésekre. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a kölcsönzéseken, helyben olvasáson túl biztosítsuk, hogy minél több programon vehessenek részt olvasóink, így egy igazi közösségi tér lehessünk. Programjainkat színesíti, hogy vendégeinket minden előadás után frissítőkkel és házi készítésű süteményekkel vendégeljük meg. Marasztaljuk is egy kis kötetlen beszélgetésre, melyhez fenntartónk, az önkormányzat támogatását is élvezzük – mondta Kristonné Kovács Rita. 

– Idén kiket sikerült megnyerni, hogy segítsék közösségépítő szándékukat? 
– Februárban hívtam el Trux Béla történelmi regényírót, aki a honfoglaláskori hadviselésről és harcmodorról, fegyverzetről tartott – képekkel, videókkal színesített – nagyon érdekes beszámolót. Ezt a programot a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár biztosította számunkra. Varga Pál atya, besenyőteleki plébános többször tartott már vallási jellegű előadást. Legutóbb az egyházi megnyilatkozásokról, teremtésvédelemről beszélt. Régóta terveztem, hogy a Don-kanyarban történt tragédiáról is szó essék, hiszen nagyon sok besenyőteleki család is érintett, mivel nagyon sok besenyőteleki hadköteles férfi vonult be 1943-ban az egri 14. honvéd gyalogezredbe. Ezért is hívtam el dr. Bartók Bélát, az Egri Eszterházy Károly Egyetem történelmi tanszékének docensét, aki e sorsfordító esemény szakértője. 

– Kerékgyártó József helytörténet kutató is előadójuk. 
– Valóban, ő is számos népszerű programot tartott már könyvtárunkban. Egyebek között a Mlinkó és a Szabó család történetéről, a harangokról, a község egyháztörténetéről, a lovagrendek kialakulásáról. Ezek a programok mindig nagyon népszerűek, más településekről is rendszeresen ellátogatnak hozzánk, mert sok érdekes információval gazdagodunk a kutató széles körű tudásának köszönhetően. Folytatva a sort: Csirke László tájegységi fővadász a diákok és felnőttek számára is több előadást tartott a vadászattal, a vadászat fontosságával, a vadászható fajokkal, nagyvadakkal kapcsolatosan. Ide tartozik, hogy a települési önkormányzat is elindított egy rendezvénysorozatot Besenyőtelekről jöttem, mesterségem címere… címmel, melynek keretében helyi emberek mutatják be érdekes hobbijukat, tevékenységüket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek számára is szervezünk programokat, filmvetítést, ­könyvtárhasználati órákat. A Bódy Sándor Megyei Könyvtár munkatársai – Komló-Szabó Ágnes, Deák Kriszta, Szécsényi Orsolya – is ellátogattak hozzánk, hogy hasznos foglalkozásokat tartsanak olvasóink számára. 

– Az irodalom sem maradhat ki a kínálatból. 
– Kezdem Petrik István besenyőteleki költő-tanárral. Ő idén jelentette meg Bölcsőm, Sírom, Otthonom című verseskötetét, s bemutatójának könyvtárunk adott helyet. Szabó Márta besenyőteleki származású óvodapedagógus gyermekkönyvét júniusban mutattunk be, ma pedig a folytatását, az Ovis-Mesék gyerekszemmel, gyerekkézzel című kötetet mutatjuk be délután fél öttől. 
 

A gyermeknek szüksége van mesékre

A negyven éve pedagóguspályán dolgozó, besenyőtelki születésű Szabó Márta, a könyv szerzője, óvodapedagógus lapunknak elmondta: a családi tűzhely melegétől, édesanyja szerető gondoskodásától távol, Egerben végezte el az óvónői szakközépiskolát. Az első óvóképzős fecske volt a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Pályakezdőként a füzesabonyi óvodában, majd szülőfalujában helyezkedett el. Szavai szerint itt olyan volt az óvodai élet, mintha egy mesebeli történetben sétálgatnánk. 
– A XXI. század számítógépekkel és okostelefonokkal kommunikáló világában azt tapasztaltam, hogy a gyermeki léleknek szüksége van olyan mesékre, amelyek megérintik a szívüket, elgondolkodtatják őket. Mindezt úgy teszik, hogy a gyermek maga is részese a cselekményeknek. Így született meg az Ovis mesék három kis története: egy aranyszőke hajú, hároméves kisfiú óvodában töltött napjairól, erdei barangolásáról, az igazi kincsek, a jóság és a szeretet kereséséről – magyarázta. 


 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában