Jegyzet

2022.12.05. 08:00

Hinni jó

Fekete-Vadászi Erika

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Különleges este a mai, legalábbis a gyerekeknek minden­képp. 
Emlékszem, kicsiként mindig nagyon vártam a december ötödikéket. Lelkesen tisztítottam a csizmámat, reménykedtem, hogy többet voltam jó, mint rossz, és hogy a jutalmam egy nagy rakás csoki lesz. 

Jó volt elhinni hosszú évekig, hogy van valahol, a messzi északon egy nagy szakállú, aki szemmel tart, és feljegyzi magának, ha kiborítom a kakaót, ha nem vetem be az ágyat reggel, és minden csínytevést számon tart, majd mégis megtömi az ablakpárkányra helyezett lábbelimet. Nem tartott sakkban a piros ruhás gondolata, igyekeztem jó lenni, de azért túlzásba nem estem. Bíztam benne, hogy jó fej az öreg.

Úgy rémlik, fokozatosan jöttem rá magamtól, hogy nincs Mikulás. Először még csak sejtettem, hogy sántít a hozzá kapcsolódó történet, aztán megláttam, hogy anyukám kioson a szobából, majd az ablaknál pakolászik. Összeállt a kép. Megbirkóztam a gondolattal, nem ért sokként, hogy éveken át hazugságban tartottak. 

Jó volt hinni. Most is jó lenne még. Hiányzik az érzés, ahogy irigyeltem a híres Miklóst, amiért örök hó, piros orrú rénszarvasok és dolgos kis manók veszik körül egész évben. 

Most azokat irigylem, akik hisznek benne. Varázslat veszi őket körül. Bárcsak felnőttként is olyan egyszerű lenne minden, mint a gondtalan gyermekévek alatt. Ha létezne a Mikulás, ezt kérném tőle. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában